Hát elérkezett ez a szeptember 22. szépen süt reggelről a nap, mondtam Lizinek, hogy ha most megszületne, akkor apa tudna hozzánk bejönni a kórházba többször, mert jön a hétvége. Még Attila is próbált hozzá dörmögni, de semmi...legalábbis eddig. Jó keményedések vannak, vagyogatnak, össze-vissza, de én már tényleg szeretném, hogy jöjjenek azok az igazi fájások, már nagyon érdekel ez az egész szülés is, már benne akarok lenni :D ezt biztos, hogy majd megbánom, hogy ezt mondtam, de még sosem éreztem ennyire biztosnak magam, hogy szembe mennék valami ijesztővel. Pedig már nagyon..
Ma pont szabadnapos Zsuzsi, azt mondta, hogy ezt szerets, mert így akkor 100%-ban rám tudna figyelni, míg ha ügyeletben van, akkor ugye értelemszerűen meg kell osztania a figyelmét, ami teljesen érthető. Szóval minden klappol,tegnap takarítottam, ki van mosva minden, kész minden,ahj...tudom, olyan sosincs hogy a megfelelő pillanatban történik valami, de most akkor koszoljak össze mindent, ne mosogassak két napig és pakoljam tele a szennyest? :D és akkor majd tuti jön..ne máár :)))
Szorítsatok...én nem bánnám ha beletartozna Lizi abba a 4%-ba aki a kiírt napon születik.. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése