Fantörpikus élményben volt részem/részünk a tegnapi napon, sikerült megnéznünk a mohácsi kórház szülőosztályát. Előzmény: pénteken délután hívott a szülésznő B.ZS., hogy ellásson pár homeopátiás tanáccsal amit először kétkedve fogadtam, majd a tegnapi találkozás után végülis úgy érzem ártani nem árthat. Pénteken aztán telefonban megbeszéltük, hogy hétfőn 6-ig dolgozik, utána akkor megmutogatná nekem/nekünk a dolgokat, csak hívjam 5-kor nincs-e éppen szülésben, potyára ne induljunk el. Na hát nem is vette fel, így nem is mertünk elindulni sem, míg nem 6 előtt csörgött a telefonom, hogy "bocsi de nem volt nálam a telefonom", jöjjünk nyugodtan, fél 7-re oda is értünk, és egészen fél 9ig csak velünk foglalkozott, megmutatta az alternatív szülőszobát és ott ültünk le, hogy beszélgessünk, illetve főként ő beszélt :)
Szeretett volna még szüléselőkészítőt tartani -mondja, de sajnos ő közben felmondott október tizen-ig van (Ausztriába veszi útja férjura után) még a kórházban, így ahogy lehet őt most beosszák folyton, ezért nem tud nekem külön időpontot még adni, de szerintem ez a két óra alatt körülbelül ezeket mondhatja el ott is, és itt meg csak nekünk mondta :) Rengeteg mindent mondott, s közben buzdított, hogy minden rendben lesz, mesélt magáról is, miért választotta ezt a hivatást, szóval abszolút számomra megteremtette a kellemes hangulatot. Az alternatív szülőszoba mellett található a csecsemő gondozó,ahova viszik a babát miután megszületett és megfürdetik, illetve - hát igen szülésznő végig úgy beszélt, hogy majd - Attila fürdeti - mivel biztosra vette, hogy ő is bent lesz. Sajnos amennyire engem megnyugtatott ez a tegnap este, őt annyira felzaklatta az egész, így mostmár nem vagyok benne biztos, hogy ő is bent lesz. Emellett van a hagyományos szülőszoba, ahova át kell menni, ha valami van, vagy ha úgy kényelmesebb szülni, és az alternatív szoba elég a vajúdáshoz. A lényeg, hogy a szoba maga is nagyon hangulatos, kellemesen be van rendezve, középen egy francia ágy, akkor van tv - ebbe lehet pendrive-ot vinni zenékkel ha van ami ellazít vagy jól esne - akkor van labda, bordásfal, különböző matracok, van kád, lehet vízben vajúdni és szülni is. Beszélt nekünk arról is hogy fog zajlani, ha egyik dolog nem tetszik, kipróbálhatom a másikat, megyünk tovább mindig, hogy megtaláljuk ami a legjobb nekem. Eresszem ki a hangom, hozzam a kedvenc csokim, kekszet, szőlőcukrot és vizet minden legyen teljesen komfortos. Az alternatív szülőszobában az érzéstelenítés nem megengedett, kis oxitocin csakis, de az egész fíling ami ott várt és a szülésznő hozzáállása is (támogatása) annyira meggyőzött arról, hogy ráállítsam az agyam arra, hogy próbáljuk meg ezt az érzéstelenítés nélküli szülést és válasszuk a természetes utat, hogy most úgy gondolom, hogy így szeretném megpróbálni. Eddig sem zárkóztam el tőle, mert gondoltam mint ahogy itt is végülis ha úgy alakul lehet kérni epidurálist és a hagyományos ágyon folytatni. De most ráálltam, szeretném anélkül. Meglátjuk :) Ajánlott gyakorlatokat pl guggolás, akkor légzésgyakorlatok amiket lehet itthon gyakorolni, esetleg zenére ellazulni, valamint azt is mondta, hogy ha majd lesznek fájások, ő szereti nem így nevezni őket, hanem majd inkább hullámoknak vagy kontrakcióknak nevezzük, hogy az agy ne társítson rosszat a "fájdalom" szóhoz.
Kórház specifikus dolgokat kérdeztem, hogy babának mit kell vinni, azt mondta "ez nem Pécs, itt van minden" nem kell se pelust külön, se ruhát, se semmit, csak amiben hazavisszük majd a babát. Kérdeztem azt is, hogy akkor majd ha bejövünk akkor ugyanígy kell-e jönni, azt mondta igen, de úgyis együtt jövünk, mert azt kérné, hogy mi hozzuk be, most hogy a férje Ausztriában van a kocsi is vele ment, ezért örülne ha bevinnénk, de nekem ez is jó érzés volt, mert így tuti, hogy ezzel sem lesz gond, hogy papírok így és bejelentkezés amúgy. Ami papírt lehetett már regisztrált nekünk és aláiratott, ez is könnyítés már.
Azt mondta, hogy ő az én bábám, úgy tekintsek rá, hogy ő van értem és nem fordítva, ezért bármikor hívhatom, ha hajnal 3 van akkor is, ha este 11 van akkor is, ez ne legyen probléma, neki is fontos tudni, hogy merre jár a"folyamat" mik történnek és úgyis érzi már az ember hangján is, hogy most ez tényleg az lesz-e vagy még próbáljunk ki ezt azt otthon mert lehet hogy 2 óra múlva a fájás tovább áll. De így tud ő is ajánlani majd esetleg meleg zuhanyt vagy mást hogy ha hívom és elmondom, hogy most éppen úgy érzem hogy fájások jönnek. Sosem beszélt császárról, vagy hogy valami félresiklik, vagy komplikáció még a szavakat sem, mert mindig azt mondta, hogy áh ez úgyis rendben lesz, ez úgyis jó lesz. Léleknek abszolút jól eső dolgokkal próbált spanolni, hogy ne törődjek senkivel, ne legyek ennyire szerény, vegyem elő a mediterrán énem, s ha jól esik üvöltsek majd, én teszek szívességet a gyerekorvosnak, a nővéreknek, a kórháznak hogy itt emelem a szülés számukat, és ne törődjek senkivel, ők azért vannak, hogy kiszolgáljanak.
Azt még nem mondtam, hogy ha megszületik a baba, akkor apa fürdeti a csecsemős nővér és gyerekorvos segítségével (na ezt majd meglátjuk...), addig engem utókezelnek (méhlepény, átvizsgálás) majd apuka behozza hozzám Lizit, s a francia ágyon 3-asban lehetünk két órán át :) ekkor már nem ehetek majd ezen két óráig, mert ha fellép valamilyen komplikáció és műteni kell, akkor altatás lesz, s altatás előtt nem lehet enni. Viszont vajúdás alatt lehet és kell is.
Én egyelőre nagyon úgy érzem, hogy ezzel a nővel megtaláltam A szülésznőt, rendkívül szimpi, bíztató, buzdító, szókimondó, vicces. Mikor látta, hogy Attila kissé bepánikolt mondta, hogy ne aggódjon ő is kiküldte a férjét, sőt még azt is mondta neki, hogy "uuuuuutállak" :D ezen jót röhögtünk, mesélte, hogy neki egy tök idős bábája volt, és belőle azt hozta ki a szülés, hogy káromkodott. Ezt is olyan átéléssel mondta, hogy ne aggódjak ha így jobb akkor csak mondjam mint ő anno, hogy a kúúúúúúúúúúú****va életbe én kiszállok :D
Eddig ha valaki azt mondta, pl pénteken a pedikűrös, hogy szerinte egy hét és meglesz a baba, akkor azt mondtam, hogy "na most leizzadtam". Elkezdtem izgulni igen, de a tegnapi nap után annyira megnyugodtam, jó hogy van kihez fordulni az éjszaka közepén - így elkerülve a fölösleges beindulást - egyik félelmem; hogy tudom hogy néznek ki a szobák, a szülőszoba - másik félelmem pipa. Úgy érzem most már tényleg a fájdalamakat kell majd "csak" legyőzni, ami szerintem vele sikerülhet :)Szóval csak gyere Lizike ;)
Pénteken megyünk Mohácsra legközelebb a doktornőhöz, ekkor lesz az első NST is.:)
Puszi
38. hét
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése