2016. szeptember 23., péntek

35. Vasárnapig van idő

Na sziasztok!
Tegnap hívott délután Zsuzsi, hogy a doktornő nem tudja a telefonszámomat, és hogy betudnék-e menni az Anironba Pécsen egy ultrahangra, mert tudja hogy mára vagyunk kiírva, de "látja", hogy még semmi. Mondtam persze megyünk :)
El is mentünk este, kérdi is rögtön, hogy hát mi a helyzet, azt mondta húzogatott már kedden is! Igen, és azóta is, de ennél több egyelőre nincs...feleltem...Megvizsgált, méhszáj puhult ami nagyon jó, azt mondja sokkal jobb mint múltkor, és a fejecskéje is lejjebb jött a babának.
Aztán ultrahangon megnézte az oxigénáramlást a buksijában, rendben volt, a méhlepényműködés is teljesen jó és még a magzatvíz is áramlik :) tehát tartalék van, de jöhetne már :) jah és köhm...a súlya a gép szerint...fú 3,9 kg :D Hát istenem, duci lesz :D természetesen elszörnyülködtem, de D.I. aranyos volt, mondta, hogy ne aggódjak, van csípőm ki fogom tudni nyomni.
Éreztem, hogy eljön az idő, amikor arról kell beszélni, hogy mi van ha...ha még mindig bent bugizik...Mivel tegnap betöltöttük a 40. hetet, a protokoll szerint napi NST-k kellenének, na most nekem szombaton lesz legközelebb :P NST és vizsgálat is "kötelező", ezért hát előjött a nem várt téma: "és akkor mikor költözünk be?". Én sajnálkozó arccal mondtam, hogy mondja azt a legutolsó dátumot amit csak lehet. D.I. mondta hogy hát sajnos akkor pénteket (azaz a mát) is mondhatná, de legyen akkor vasárnap este. Rendben így is nyertem egy hétvégét itthon legalább..Legkésőbb csütörtökön (jöv7) indítja...Ma éjjel fent is voltam 2 órát én hüle, ezen kattogtam, hogy akkor mi fog még kelleni a kórházba, ott is kifogok járni éjjel pipilni 4-5x és tuti nem alszok jól majd - de annyira tényleg hülye vagyok hogy erre gondolok :( nem kéne! nem kéne így bevonzani!
Szorítsatok, hogy ne kerüljön erre sor, és Lizi most már kifelé kacsintgasson!

ps. találtunk hintát! :) Zsuzsi javaslatára


2016. szeptember 21., szerda

34. Szeptember 22.

Hát elérkezett ez a szeptember 22. szépen süt reggelről a nap, mondtam Lizinek, hogy ha most megszületne, akkor apa tudna hozzánk bejönni a kórházba többször, mert jön a hétvége. Még Attila is próbált hozzá dörmögni, de semmi...legalábbis eddig. Jó keményedések vannak, vagyogatnak, össze-vissza, de én már tényleg szeretném, hogy jöjjenek azok az igazi fájások, már nagyon érdekel ez az egész szülés is, már benne akarok lenni :D ezt biztos, hogy majd megbánom, hogy ezt mondtam, de még sosem éreztem ennyire biztosnak magam, hogy szembe mennék valami ijesztővel. Pedig már nagyon..
Ma pont szabadnapos Zsuzsi, azt mondta, hogy ezt szerets, mert így akkor 100%-ban rám tudna figyelni, míg ha ügyeletben van, akkor ugye értelemszerűen meg kell osztania a figyelmét, ami teljesen érthető. Szóval minden klappol,tegnap takarítottam, ki van mosva minden, kész minden,ahj...tudom, olyan sosincs hogy a megfelelő pillanatban történik valami, de most akkor koszoljak össze mindent, ne mosogassak két napig és pakoljam tele a szennyest? :D és akkor majd tuti jön..ne máár :)))
Szorítsatok...én nem bánnám ha beletartozna Lizi abba a 4%-ba aki a kiírt napon születik.. :)

2016. szeptember 20., kedd

33. Homeo, tonic, palacsinta...

Kezdek bevetni minden házi praktikát, nem azért mert türelmetlen vagyok (kicsit lehet), de azért is hogy ne kerüljön sor a megindításra... Tegnapi NST-n minden a legnagyobb rendben volt, vizelet okés, és végre a vérnyomás-pulzus páros is. Lehet mégis hinnem kéne ezekben a homeo bogyókban, képzeljétek amióta a Gelsemiumot szedem a pulzusra -Zsuzsi tipp- azóta sikeresen letornáztunk 87-93 közé a pulzust -juhúú :)
Tegnap óta vannak haskeményedéseim, eléggé jók már ezek - mondta Zsuzsi, de azért összeszedtem, hogy miket is vetek be így már a végén, hogy Lizike meginduljon... :)

Szülésznő ajánlotta ezeket a homeo bogyókat amiket azóta is előszeretettel szopogatok:
Caulophyllum 
- Cimicifuga 
- Arnica Montana
Ezen kívül szintén Zsuzsi ajánlása volt a málnalevél tea, ami segít a méhszáj ellazításában és lazítja a kismedencei izmokat.
Eddig nem lehetett talpat maszírozni, most megkértem Attilát, hogy kicsit maszírozza, de hát szegény pont nem ért hozzá, így ebben annyira nincs reményem, hogy beindítja...elkéne menni egy pedikűröshöz :D az is mindig azt mondta, hogy nem lehet talpat maszírozni, mert terhes vagy és beindíthat valamit, na most jól megnyomkodhatná :D
Toniiic - Zsani tippje. Megittam jó 3 nap alatt 1,5 litert, meg se kottyant nekünk az a kinin ami elvileg segít benne.
Séta, lépcső - ó igen direkt mindig ha kocsizunk és leállunk a garázsba nem szállok ki fönt, csak lépcsőzzünk - biztató mondattal - de hát mintha direkt több energiám lenne most és szintén semmit nem nyomna a latba.
Palacsinta sütés - tegnap sütöttem, Zsani szerint körbejár egy ilyen mendemonda is, hogy aki palacsintát süt, az másnap vagy utána nap megszül. Ma is sütök biztos ami tuti :D :D amúgy erről még nem is hallottam, de rákerestem, találtam egy fórumot, ahol erről beszélnek kismamák :)
Rázós utak - pipa :) tegnap direkt nem az autópályán, hanem a régi úton jöttünk vissza Pécsre, hogy kicsit rázkódjunk :):)

Mivel tegnap minden rendben volt, ha addig nem is történik semmi - legközelebb szombaton megyünk NST-re :) de azt mondom történjen addig valami... <3

made by Csili

32. Még egyben

Sziasztok, egy gyors helyzetjelentés: egyben vagyunk még.
Azt hiszem Lizi anyja lánya és tudja, hogy míg odabent van sokkal tágabb, édesebb, fűszeresebb menüsort kap, mint mikor kijön - de majd meglátja hogy az anyatej is ugyanilyen jó lesz :)
A végére még több dolog összejött, úgy látszik a szervezetem tényleg kezdi úgy érezni, hogy eljött az idő, remélem üzen hamarosan űrhajóskának is hogy ideje lenne landolni a föld nevű bolygón.
Próbálom nem feladni a reményt, hogy minden rendben lesz, természetesen és fájdalomcsillapító nélkül fog menni a szülés, de van, hogy kétségeim támadnak. Visszajött a drága barátom, az aranyér és soha nem látott méretet öltött. Pénteken voltunk NST-n,most anya vitt el, mert előbb oda kellett érni, így volt lehetőség rá, hogy Zsuzsi gyorsan vegyen vért és meg is legyen az eredmény. Sajnos egyre rosszabb az eddigi példás vérvétel eredményem. Még gyógyszer nem kell, mert van még pár olyna érték ami jó - idéztem a szülésznőt. Terhességi toxémia van kialakulóban, kérdeztem mi a gyógymód: "meg kell szülni".
Érdekesek a végén ezek a hullámvölgyek, úgyhogy most éppen arra koncentrálok, hogy megint alul vagyok morálisan, de akkor most jön a felfelé ívelés...
Zsaninak megszületett a harmadik babócája :) múlt héten pénteken, minden rendben, mindenki egészséges, voltunk vasárnap meglátogatni mikor itt volt hugi is :) Eljött hátha Lizi is a hétvégén jön és akkor nyugodtan betud jönni ő is a szülőszobára, de nem így lett. A hétvégénk viszont nagyon jól telt, szuperül éreztük magunkat, lehet ez miatt is amikor eljött a hétfő, Csili elment hajnalban vissza Pestre, Attila dolgozni kicsit elszomorodtam, a nagy energiabombaság és jó hangulat után esős hétfő jött. Átmentem a táppénzpapírért, felvittem a Unisysbe, aztán buszra szálltam és kimentem Zsanihoz, hátha Áronka összerezonál Lizivel és meggyőzi milyen jó is idekint :) olyan kis békés baba, be is trotyizott a kezemben, úgy várom, hogy Liziben is így gyönyörködjek... :)
Gyereeee már Kádár Elizaaaa :)

Csili készítette nekünk pelenkatorta :) hát nem cukkii? :) mindig is irigykedtem a pelenkatorta miatt, hát most én is kaptam :$ nagyon tetszik :)

2016. szeptember 13., kedd

31. Update

Hali, gondoltam írok egy gyors "update"-et, ugyanis tegnap voltunk Mohácson NST-n. 
Hívtam a doktornőt mikor odaértünk, mondta, hogy menjek be és kérjem, hogy csináljanak NST-t és ha kész jönni fog. Fél órán át ültem a pocakomon a micsodákkal, s hallgattam űrhajóska igen szapora szívverését, valamint a jókora mozgásai között azon szurkoltam, hogy nehogy leessenek a kütyük a hasamról. Szerintem amúgy ez az nst, vagy ctg gép tutira kibocsájt valami hangot befelé, mert nagyon sokat mozgott :) A szülőszoba mellett voltam, rögtön szemben a csecsemőellátóval, ahova közben beviharzott vagy az orvos vagy a csecsemős nővérke, így gondolni mertem, hogy épp szülés van. Így is volt, láttam amikor Zsuzsi az én szülésznőm kijött az alternatív szobából és jelezte, hogy készüljön az a valaki, mert jön a baba. Izgultam, mert olyan közelinek és persze élethűnek tűnt az egész :) mivel az is volt hihi. Aztán én csak ültem tovább, odajött egy aranyos nővér, nézte a papírt, azt mondja "mehet még". Ültem tovább, közben látom Zsuzsi megint kikukkantott, mire a nővér elkezdte a babának ereszteni a vizet a kádba, juuj tényleg jön a baba. "Végre" hangokat is hallottam, a kismama csak a végére és kb 4-5 tolásnyira engedte ki a hangját, aztán pedig felsírt a baba :) olyan szép volt :) Kihozták a babát, megfürdették, az tetszhetett neki, mert akkor nem szólt egy szót sem.
Én pedig már kezdtem aggódni, hogy elfelejtettek, persze élveztem, hogy egy ilyen boldog kimenetelű szülés mellett voltam éppen, de egy jó fél órán át már elültem a popóm. Aztán hallottam a papucsos lépteit, jön a nővérke, leszed a gépről, odaadja a papírt és szól D.I-nek. Nem sokkal később megérkezik D.I, előtte még leskelődtem, a nővérke kihozta a babát, aki olyan édi volt pihepuha, fehér rugdalózóban pihengetett :) D.I. aztán hozta nekem a vérvétel eredményt is, és mondta, hogy ezt az antibiotikum kúra után meg kéne ismételni, mert a májértékeim nem jók. Nem vagyok vérszegény, nincs gond a vassal sem, de ezek a májértékek nem jók, kérdi nem fáj-e a májam. Mondtam, hogy nem, hisz ez is az igazság. Furcsa, hiszen eddig példaértékű volt a vérvételi eredménye(i)m és csak az utolsónál mutatott ki ilyet...meglátjuk...antibiotikum szombatig megy,  de azt mondta, hogy ha 5. kúranap után jönne Lizike sem lenne semmi baj. Megismételni nem fogjuk a leoltást, úgy éreztem ez ilyen biztonsági kúra, nagyon hangsúlyozta azt hogy "a csecsemőorvosok nem szeretik" - gondolom, mert ilyenkor 2-3x jobban kell figyelni a babára majd - hát istenem ez legyen már az ő gondjuk, nekem is lesz...Kaptam még kúpot is, uh reméljük a legjobbakat...mást úgy sem tehetünk. Mikor meglátta az NST eredményt, megint mondta, hogy hú megint jó magas a babának is, de talán erre is jó lesz az antibiotikum. Kérdeztem mit tehetnék még, mondja semmit, pihenjek, kérdeztem, hogy a természetes szülést befolyásolja-e ez a magas pulzus, azt mondta, hogy nem.
D.I.nek pénteken műtétje lesz, kifogják venni neki a csavarokat a lábából, ezért jövő héten nem lesz - de szülésre bejön - hangsúlyozta. Viszont plusz egy pont, hogy még így is van neki is és nekem is kihez fordulni majd, a szülésznőhöz..:) mivel Zsuzsi ott volt most, D.I. kihívta őt a szülés után, hogy megbeszéljük mikor tud nekem NST-t csinálni. Zsuzsi örömteli arccal, csurom vizesen de kijött a szülőszobáról, valószínűleg sok pozitív energiája fel is szabadult, mert hirtelenjében jött felém, olyan melegséggel köszöntött, és megölelt :) Péntekre fixáltuk az NST-t, s azt mondta ne menjek a laborba még külön vérvételre, majd ő megszúr és átviszi oda nekem :) Megint mondta a homeopátiás gelsemiumot magas pulzusra, de sajnos mondtam neki, hogy próbáltam Pécsen 3 gyógyszertárban s nem volt. Gyorsan felhívta nekünk a portást, hogy mondja meg melyik az ügyeletes gyógyszertár ma, mivel a recepteket is ki kellett váltanunk, hátha ott bizti lesz ez a bogyó. És igen a főtéri gyógyszertár volt a mi emberünk, ahol Zsuzsi biztosra vette, hogy van ilyen gelsemium. El is mentünk, olyan jó hangulatban búcsúztunk - lehet éppen a szülésznő kisugárzása tette, de már a máj dolgok nem tudtak annyira felzaklatni, s kicsit sikerült megnyugodnom.
El is mentünk a gyógyszertárba, közben eleredt az eső, csöngetem a gyógyszertárat, de nem jön senki, mivel elveszítettem az időérzékem, nem tudtam, hogy éppen pont mennyi az annyi, látom ÜGYELET 19-től. Hoppá, van még egy laza fél óránk. Ezért beültünk ott a sétáló utca végén, közel a gyógyszertárhoz egy helyre, ahol rögtön megcsapott minket a pizza illat, ezért betoltunk egyet ketten Attilával :) Hiába esett, hiába jöttünk a kórházból, jó volt a kedvünk, még mondta is Attila, hogy olyan péntek fílingje van. Hát már csak 3 nap addig, tarts kiii/tartsatok ki!
puszi

2016. szeptember 12., hétfő

30. Varázsszavak

Igen újra itt vagyunk, jöhetnek a "minden rendben lesz", "nem lesz semmi baj" varázsszavak.

Megint jól betalált egy antibiotikumos kúra így a végére, aminek köszönhetően állandó mondogatás célpontja vagyok, na de mivel másban nem tudok bizakodni, muszáj vagyok hinni benne, hogy a fenti szavaknak tényleg van varázsereje.

Na, de előbb beszámolok az NST-ről, vagyis a péntekről. Volt vizsgálat, szépen puhulunk már, a doktornő szerint akármikor lehet ebből babóca :) Viszont már az ultrahangon is és az NST-n is feltűnt neki is, hogy Lizinek is még magasabb a pulzusa (nekik eleve magasabb), viszont az NST-n ütögette a 190-et is (az átlagos normális 140 körül van). Sokat mozgott így produktív volt a vizsgálat, azt mondta D.I. hogy van még a méhlepénynek tartaléka, úgyhogy minden oké. Találkozzunk kedden (azaz ma) a kórházban következő NST-re, ha nem látjuk egymást előbb - búcsúzott. Mivel Attila is bent volt, ezután ment is teletankolni a kocsit, és megnyugtatott afelől, hogy innentől ő egy kortyot nem iszik egyik este sem, hisz bármi lehet!! :) Arra még rákérdeztem, hogy a leoltás (streptococcus) és a vérvétel eredménnyel mizu, mivel legutóbb vashiányra gyanakodott. Hű, az nincs nála, majd vasárnap hívjam, bent lesz a kórházban és megmondja.

Szombati lustis, pihenős napunk után aztán eljött a vasárnap, és délután felhívtam. Vérvétel még mindig kérdés, elvileg ma meglátjuk végre az eredményt, a streptococcus viszont pozitív lett. Az ő szavaival "nem túl jó". Aha nem, nagyon nem sajnos. Antibiotikumot kell 7 napig szednem és arra a kérdésre, hogy még mit tehetek, azt a választ kaptam, hogy "hát most hét napig nem kéne szülni, hogy lemenjen a kúra". Oké, oké most megint ez miii a töököm. Persze elkövettem azt a hibát, amit szerintem mindenki tenne ebben a helyzetben, internethez fordultam, tudom nem kellett volna. Összefoglalva ez egy olyan hüvelyi baktérium, ami amúgy alapesetben nem ártalmas, tünetmentes, olyan baci mint bármi más ami van a szervezetben. Valójában most sem rám, hanem a babára lehet sajnos rossz hatással, mert ha ő áthalad a szülőcsatornán, elkaphatja ezt, és akkor élete első perceitől antibiotikumot kell kapnia. Ami pedig tönkreteheti a bélflóráját rögtön, de ha meg nem kap, különböző betegséggel kezdheti életét, mint a légúti betegségek, vagy pedig a legsúlyosabb agyhártyagyulladás. Rengeteg jó példa van neten, vagyis pozitív, hogy minden rendben volt a kúra után, és megannyi rossz is. Sok-sok elkeseredett kismama írta, hogy nagyon oda kell figyelni erre a vizsgálatra, nehogy elmaradjon vagy bármi...Az olvasgatás után rendkívül jól el is keseredtem, sírtam egész vasárnap este. Tegnap már egy fokkal jobb volt, de azért sírdogáltam egész nap, próbáltam megbeszélni Lizikével, hogy még kicsit legyen el bent, jó neki ott, rugdosson amit csak akar, szórakozzon bátran, mert ha még egy hetet kibír, ígérem fantörpikusat szórakozunk 3-asban ha egyszer megérkezik :) Reméljük, hogy érti és így lesz.. D.I. a telefonban azt mondta, hogy curam duo-t fog felírni, amit hangosan ismételtem, így Attilának beugrott, hogy mintha ilyesmi lenne itthon. Nyugi, nem jellemző egyáltalán a gyógyszer se nagyon itthon :D de mikor Attilának volt egy folt a hátán és belázasodott pont ugyanilyen antibiotikumot kapott. Gyorsan tárcsáztam is D.I-t és megkérdeztem, hogy mennyit kell bevenni, mire ő mondta, hogy "na szuper így nyerünk két napot", 2x1-et szedjek.

Az volt még ami úgy rosszul esett a lelkemnek vasárnap, hogy eszembejutottak a szülésznő múlt hét hétfői szavai amikor kérdezte megvan-e ennek az eredménye, mondtam nincs, mire ő "áh nyugi, ha kéne gyógyszert szedni már rég szólt volna a doktornő". Hát nem így lett. Augusztus 24-én történt a leoltás, és én legközelebb szeptember 9-én mentem hozzá vizsgálatra, gondolván, hogy ekkor is elég rákérdezni, hisz azt sem tudtam milyen következményekkel járhat ha rossz az eredmény (tudom mea culpa). Ha 24-én elmondja, hogy ember telózz ide egy hét múlva, s megvan ez a rossz eredmény, már sokkal előbb, sőt már túl lehetnék az antibiotikum kúrán. Nem beszélve erről a stresszről, amit ez az egész még tök jól csinált nekem az utolsó két hétre. Most megint az van, hogy pihenjek, nehogy meginduljon valami, maradjak nyugton, mert úgyis "minden rendben lesz". 
Tudom, hogy rengeteg páciense van a doktornőnek, mint minden orvosnak, csak valahogy mégis van bennem tüske, hogy "ha előbb szól...", "ha tényleg telefonál előbb...", de persze én tanulok ebből az egészből, hiszen most, hogy már tudom, hogy ha rossz az eredmény, akkor az mivel jár, ergo legközelebb foggal körömmel harcoljak az eredményért és telefonáljak mint egy őrült...Tényleg legjobb mindent tudni, és ha úgy van, akkor inkább rákérdezni, maximum helyesel az orvos. De várni, hogy ő adjon tájékoztatást, vagy, hogy utánamenjen egy-egy eredménynek teljességgel hasztalan. Még így is, hogy magánba jársz és fogadott orvosod van. Megingott a bizalmam benne, ettől függetlenül nem váltok vagy bármi, és az is lehet, hogy csak hibáztatni akarok valakit, de most úgy érzem, ez az egész réges régen elkezdhettük volna, túl lennénk rajta, már a megnyugvás hetében lennék és nincs ez az idegesség. De nyilván mit érdekli őt, hogy utolsó napokban szét vet az ideg, 

Hát ezzel indultam neki tegnap utolsó látogatásomnak a védőnőnél, már erre is rástresszeltem, mondván, hogy fog sápítozni. Szerencsére nem így történt, rendes volt, próbált pozitív történetekkel előrukkolni - amiket amúgy neten is láttam, s megnyugtatott, hogy el sem tudom képzelni, mennyire sok kismamának van ilyen. "Volt akinek levették a mintát, meg se jött az eredmény még, de már szült". "Volt akinek az antibiotikum kúra után nem kapta el a kisbaba és természetes úton megszületett". Ahj bánom is én már komolyan lassan, hogy milyen úton vagy útfélen születik, csak egészséges legyen. Szuper érzés lesz az első napokban még ezen is filózgatni miközben először gyönyörködhetek benne, hogy vajon elkapta-e, vajon mennyire normális, hogy ennyire lélegzik, ez már gyors légzés? szóljak, ne szóljak, hogy vizsgálják? :( elkeseredtem na, mit szépítsük.

De tudom tudom, persze persze bármilyen betegséged van, majd az antibiotikum megoldja, ne aggódj. Jelenleg azt tudom csak mondogatni magamban, hogy "ez nem történhet meg velünk" "muszáj mindennek tényleg rendben lenni". Hogy így vágott Attila esze, vasárnap elkezdtem az antibiotikumot, azaz vasárnapig tart ez a kúra, s aztán jó kérdés mi lesz, ma rákérdezek D.I.nél, hogy megy ez, védőnő szerint, ha nem olyan súlyos az eredmény, nem szokták kontrollra küldeni a kismamát, ha az érték valami fölött van az antibiotikum kúra után viszont van még egy leoltás...kiváncsi leszek mi lesz. 

2016. szeptember 6., kedd

29. Szülőszoba látogatás

Sziasztok!

Fantörpikus élményben volt részem/részünk a tegnapi napon, sikerült megnéznünk a mohácsi kórház szülőosztályát. Előzmény: pénteken délután hívott a szülésznő B.ZS., hogy ellásson pár homeopátiás tanáccsal amit először kétkedve fogadtam, majd a tegnapi találkozás után végülis úgy érzem ártani nem árthat. Pénteken aztán telefonban megbeszéltük, hogy hétfőn 6-ig dolgozik, utána akkor megmutogatná nekem/nekünk a dolgokat, csak hívjam 5-kor nincs-e éppen szülésben, potyára ne induljunk el. Na hát nem is vette fel, így nem is mertünk elindulni sem, míg nem 6 előtt csörgött a telefonom, hogy "bocsi de nem volt nálam a telefonom", jöjjünk nyugodtan, fél 7-re oda is értünk, és egészen fél 9ig csak velünk foglalkozott, megmutatta az alternatív szülőszobát és ott ültünk le, hogy beszélgessünk, illetve főként ő beszélt :) 

Szeretett volna még szüléselőkészítőt tartani -mondja, de sajnos ő közben felmondott október tizen-ig van (Ausztriába veszi útja férjura után) még a kórházban, így ahogy lehet őt most beosszák folyton, ezért nem tud nekem külön időpontot még adni, de szerintem ez a két óra alatt körülbelül ezeket mondhatja el ott is, és itt meg csak nekünk mondta :) Rengeteg mindent mondott, s közben buzdított, hogy minden rendben lesz, mesélt magáról is, miért választotta ezt a hivatást, szóval abszolút számomra megteremtette a kellemes hangulatot. Az alternatív szülőszoba mellett található a csecsemő gondozó,ahova viszik a babát miután megszületett és megfürdetik, illetve - hát igen szülésznő végig úgy beszélt, hogy majd - Attila fürdeti - mivel biztosra vette, hogy ő is bent lesz. Sajnos amennyire engem megnyugtatott ez a tegnap este, őt annyira felzaklatta az egész, így mostmár nem vagyok benne biztos, hogy ő is bent lesz. Emellett van a hagyományos szülőszoba, ahova át kell menni, ha valami van, vagy ha úgy kényelmesebb szülni, és az alternatív szoba elég a vajúdáshoz. A lényeg, hogy a szoba maga is nagyon hangulatos, kellemesen be van rendezve, középen egy francia ágy, akkor van tv - ebbe lehet pendrive-ot vinni zenékkel ha van ami ellazít vagy jól esne - akkor van labda, bordásfal, különböző matracok, van kád, lehet vízben vajúdni és szülni is. Beszélt nekünk arról is hogy fog zajlani, ha egyik dolog nem tetszik, kipróbálhatom a másikat, megyünk tovább mindig, hogy megtaláljuk ami a legjobb nekem. Eresszem ki a hangom, hozzam a kedvenc csokim, kekszet, szőlőcukrot és vizet minden legyen teljesen komfortos. Az alternatív szülőszobában az érzéstelenítés nem megengedett, kis oxitocin csakis, de az egész fíling ami ott várt és a szülésznő hozzáállása is (támogatása) annyira meggyőzött arról, hogy ráállítsam az agyam arra, hogy próbáljuk meg ezt az érzéstelenítés nélküli szülést és válasszuk a természetes utat, hogy most úgy gondolom, hogy így szeretném megpróbálni. Eddig sem zárkóztam el tőle, mert gondoltam mint ahogy itt is végülis ha úgy alakul lehet kérni epidurálist és a hagyományos ágyon folytatni. De most ráálltam, szeretném anélkül. Meglátjuk :) Ajánlott gyakorlatokat pl guggolás, akkor légzésgyakorlatok amiket lehet itthon gyakorolni, esetleg zenére ellazulni, valamint azt is mondta, hogy ha majd lesznek fájások, ő szereti nem így nevezni őket, hanem majd inkább hullámoknak vagy kontrakcióknak nevezzük, hogy az agy ne társítson rosszat a "fájdalom" szóhoz. 

Kórház specifikus dolgokat kérdeztem, hogy babának mit kell vinni, azt mondta "ez nem Pécs, itt van minden" nem kell se pelust külön, se ruhát, se semmit, csak amiben hazavisszük majd a babát. Kérdeztem azt is, hogy akkor majd ha bejövünk akkor ugyanígy kell-e jönni, azt mondta igen, de úgyis együtt jövünk, mert azt kérné, hogy mi hozzuk be, most hogy a férje Ausztriában van a kocsi is vele ment, ezért örülne ha bevinnénk, de nekem ez is jó érzés volt, mert így tuti, hogy ezzel sem lesz gond, hogy papírok így és bejelentkezés amúgy. Ami papírt lehetett már regisztrált nekünk és aláiratott, ez is könnyítés már. 

Azt mondta, hogy ő az én bábám, úgy tekintsek rá, hogy ő van értem és nem fordítva, ezért bármikor hívhatom, ha hajnal 3 van akkor is, ha este 11 van akkor is, ez ne legyen probléma, neki is fontos tudni, hogy merre jár a"folyamat" mik történnek és úgyis érzi már az ember hangján is, hogy most ez tényleg az lesz-e vagy még próbáljunk ki ezt azt otthon mert lehet hogy 2 óra múlva a fájás tovább áll. De így tud ő is ajánlani majd esetleg meleg zuhanyt vagy mást hogy ha hívom és elmondom, hogy most éppen úgy érzem hogy fájások jönnek. Sosem beszélt császárról, vagy hogy valami félresiklik, vagy komplikáció még a szavakat sem, mert mindig azt mondta, hogy áh ez úgyis rendben lesz, ez úgyis jó lesz. Léleknek abszolút jól eső dolgokkal próbált spanolni, hogy ne törődjek senkivel, ne legyek ennyire szerény, vegyem elő a mediterrán énem, s ha jól esik üvöltsek majd, én teszek szívességet a gyerekorvosnak, a nővéreknek, a kórháznak hogy itt emelem a szülés számukat, és ne törődjek senkivel, ők azért vannak, hogy kiszolgáljanak. 

Azt még nem mondtam, hogy ha megszületik a baba, akkor apa fürdeti a csecsemős nővér és gyerekorvos segítségével (na ezt majd meglátjuk...), addig engem utókezelnek (méhlepény, átvizsgálás) majd apuka behozza hozzám Lizit, s a francia ágyon 3-asban lehetünk két órán át :) ekkor már nem ehetek majd ezen két óráig, mert ha fellép valamilyen komplikáció és műteni kell, akkor altatás lesz, s altatás előtt nem lehet enni. Viszont vajúdás alatt lehet és kell is. 

Én egyelőre nagyon úgy érzem, hogy ezzel a nővel megtaláltam A szülésznőt, rendkívül szimpi, bíztató, buzdító, szókimondó, vicces. Mikor látta, hogy Attila kissé bepánikolt mondta, hogy ne aggódjon ő is kiküldte a férjét, sőt még azt is mondta neki, hogy "uuuuuutállak" :D ezen jót röhögtünk, mesélte, hogy neki egy tök idős bábája volt, és belőle azt hozta ki a szülés, hogy káromkodott. Ezt is olyan átéléssel mondta, hogy ne aggódjak ha így jobb akkor csak mondjam mint ő anno, hogy a kúúúúúúúúúúú****va életbe én kiszállok :D 
Eddig ha valaki azt mondta, pl pénteken a pedikűrös, hogy szerinte egy hét és meglesz a baba, akkor azt mondtam, hogy "na most leizzadtam". Elkezdtem izgulni igen, de a tegnapi nap után annyira megnyugodtam, jó hogy van kihez fordulni az éjszaka közepén - így elkerülve a fölösleges beindulást - egyik félelmem; hogy tudom hogy néznek ki a szobák, a szülőszoba - másik félelmem pipa. Úgy érzem most már tényleg a fájdalamakat kell majd "csak" legyőzni, ami szerintem vele sikerülhet :)Szóval csak gyere Lizike ;)

Pénteken megyünk Mohácsra legközelebb a doktornőhöz, ekkor lesz az első NST is.:)

Puszi
38. hét

2016. szeptember 1., csütörtök

28. Nincs még jogsim. És tudsz vezetni?

Ilyen érzésem volt mikor kedden meglátogatott a védőnő, s megkérdezte, hogy van-e már tapasztalatom újszülött fürdetésében és pelenkázásában. Kísértetiesen hasonlított ahhoz a kérdéshez, amit akkor kaptam, amikor elkezdtem vezetési órákat venni. Első kérdése a tanárnak az volt, hogy és tudsz már vezetni? hát persze, csakis ezért iratkoztam be a tanfolyamra... jó lehetne biztos kistesó, vagy unokatesó vagy hasonló, na de ott sem hiszem, hogy újszülöttként fürcsiztetne az ember...egy szó mint száz, nincs tapasztalatom.Persze nézegetek videókat, vannak ezek a babadoktor pár perces videók, szerintem hasznosak, rövidek :) https://www.youtube.com/results?search_query=babadoktor

Amúgy F.M. körbenézett, megnézte a kiságyat, a szobáját, megdicsérte a patchwork takarót és a babakocsit, aztán beszélt a szülés beindulásról és a szoptatásról.
Szerinte a méhszáj értékeimben benne van, hogy báármikor szülhetek, aztán kicsit lelomboztam, hogy nem hiszem, hiszen jövő héten pénteken megyek először NST-re (ez amikor a pocakra tesznek egy mérőműszert és nézik a kis szívét a babának). Erre aztán rácsodálkozott hogy akkor a héten semmi? mondom semmi, jövő héten lesz a következő vizsgálat. Csak jobban tudja a doki hogy mikor kell...

Szerdán kicsit kikapcsoltam, itt voltak Zsani gyerkőcei, kicsit babysitterkedtem, de olyan jól esett és olyan jó gyorsan ment az idő, mondtam is nekik hogy jöhetnétek többször, így gyorsabban elmegy a nap, mindjárt fél5 és jön Attila :) Tök jól elvoltunk, fagyit majszoltunk, játszottunk, aztán videóznom kellett ahogy ugrálnak itt a párnákon, volt egy összeveszés (kííísértetiesen hasonlított anno a mi veszekedéseinkre Csilivel :D ) de aztán nyugtatólag bedobtam a "rajzoljunk, színezzünk" dolgot ami nagyon bevált és volt egy 15 perc tűzszünet :)

Jelentem megvan a Sweet like Pécs-es body, jövőre ilyenkor lesz neki jó körülbelül :)

Tegnap (csütörtökön) mentünk el érte, aztán megejtettük heti egy nagyobb sétánkat :) Király utcán végig, Széchenyi tér, Jókai tér, citrom utca majd haza Kossuth tér :) Jól esett nagyon, főleg, hogy a napokban megint gyomorsavval szenvedtem, most volt a legrosszabb. Egyik este alig bírtam aludni, azt kívántam inkább hányni tudnék, (nagyon hányingerem volt) és akkor hátha elmúlik végre. Tegnap ezért lájtosra fogtam, főtt krumplit ettem ebédre, jót sétáltunk és este olyan jót aludtam, mint a héten eddig nem :) Bár a pulzusom 104 volt nyugalmi állapotban... :(

Pééntek :) Kitartás mindenkinek :)

2016. augusztus 29., hétfő

27. Készenlét

Szervusztok!
Bizony készenlétben vagyunk/vagyok már :)
Lizi szobájában most már felállítva a kád az állvánnyal, a babakocsi is kibontva, hordozó is :)

Ágyikóba lepedő felhúzva, állatkák kimosva, zenés körforgó felszerelve :)

És persze kórházi és külön a szülés cucc összekészítve.
Hétvégén Szántón voltunk és már oda is vittem a cókmókom, ki tudja alapon és hogy így akkor nem fog kelleni alapon...:) és nem kellett, még egyben vagyunk, 37. hét...
Hétvégén teljes pihenés volt, szombaton délelőtt a tescoban sikerült egy nyugágyat vennünk a diófa alá, így egész szombat délután ilyen jó dolgom volt :) Ebből a pozícióból csak akkor mozdultam el, ha valaki vagy inni vagy jégkrémet hozott :) Valaki azt mondta, hogy élvezzem ki ezt a kis kényeztető időszakot, mert utána már senkit nem fogok érdekelni csak a bébi :D :D :D hát jó egye-fene :P
Szombati "kalandunk" még, hogy amikor kijöttünk a mohácsi teszkóból, megláttam egy ékszerboltot, ahol éppen 50%-os leárazás volt mindenre, ránéztem Attilára, hogy bemegyünk? mondta be. Azonnal belevetettük magunkat a bébifülbevalók kínálatába és közös kedvencünk kiválasztása után, meg is vettük ezt az édi fehérarany fülbevalót kislányunknak :)
Nagyon örültünk, hogy megtaláltuk az igazit :)
Lizi egyre többet csuklik! Mindig emlegetem, hogy Anya mesélte, hogy Csili sokat csuklott, gondolom már akkor beszélni akart :P Így azzal szoktam viccelődni, hogy majd Lizi is sokat fog beszélni mint a keresztanyja :P Attila most már egyre jobban érzi, ahogy mozog, sokat simogatja a pocakot, és megtudja különböztetni egy egy boxolását és a csuklást is :) Szombat este sokat mozgott, lehet a hátra fekvésemnek is köszönhető volt, de lehet, hogy éppen helyezkedni volt kedve :)
Vasárnap is pihentem meg pihentem, olyan jól esett, 11-kor még el is szundítottam. Kicsit éreztem, hogy a pulzusom erősebben lüktet, de csak egy alvás kellett, és utána már nem. Este 92-t mértünk, legalább 100 alatt van...
Vasárnap este 5-kor aztán kimentünk a pályára focit nézni, hát egy élmény volt az idős bácsik párbeszéde, már ez megért egy misét a keservesen kiszenvedett 1-1 mellé :D Pár szemelvényt, had idézzek a 60 és fölötti évekkel rendelkező bölcs emberektől: 
"Múltkor jól összerúgtak minket, ba**meg" "dehogy, múltkor jól elvertek minket, ba**meg"
Akkor Attila kérdezi Pisti bácsit, hogy ki is az az 5-ös mezben, mondja Pisti bácsi, hogy a Szőrös, de van vagy 40 az is, erre a bácsik jobbról kérdik "ki a Ronaldo? az nincs 40 még" :D bölcs meglátás, de ki beszélt itt a Ronaldóról :D Akkor egy bizonyos ponton és két cigi mellett, elkezdték szivatni a mellettem ülő bácsit, hogy mit keres itt, hogy-hogy nem a "kanténban" csücsül. Mire ő értetlenül mondja, hát mikor szoktam én a kanténban ülni, meg vagy te őrülve? Aztán csak úgy jöttek az ötletek, hogy lehetne már lecserélni ezeket a nézői padokat, valami lelátó szerűre, ahol van légkondi és minden 5 méteren van egy "kantén", de úgy is jó ha bikinis lányok hozzák az italt. Aztán felkiált az egyik, jaja vagy bikini nélkül! Majd a pályáról kiszűrődő hangokra kezdtek reagálni, egyik focista mondja másiknak, hé "ne szakítsd el", s érkezik a jó tanács mellőlem: "ne szakíts, szakadjatok meg ba***meg, ez nem foci amit csináltok". A gól próbálkozásokat aztán a mezőn való kaszáláshoz hasonlítják, és megállapítják, hogy itt senki nem tud focizni. Annyira felhúzták magukat (persze dehogy :D), hogy már tervezték, hogy öblítik le ezt a rossz meccset, a kanténban, vagy a benzinkúton. Egyik kérdi, hogy hol az occsóbb, mondják a benzinkúton. Jólvan akkor menjünk tankolni és szálltak a biciklire..:)

Szántói nagyszülőkhöz is megvan a kiságyikó, végül nem a padláson pihenő kiságyikót gondolták megfelelőnek Anica néniék annak állapota miatt, hanem néztünk ide is egy jófogásos, matracos és ágykeretes dolgot :) Ezt nyélbe is ütöttük Nagybaracskán, így megvan a kiságy ide is :) Mondta is a fiatal pár akitől vettük, hogy látod (férjének) ezzel meg van szervezve a gyerek lepasszolása a nagyszülőknek, bezzeg mi, csak Dávodig tudjuk vinni, de vissza is hozzák a gyereket rögtön :D

Most összeszedem magam, már voltam a Rossmannban, most a bejárati ajtót akarom lemosni, az az egy még nem történt meg :P Ja és utánanézek, hogy a hordozónak a kocsiba helyezése pontosan hogy is történik.

Puszii Mindenkinek

2016. augusztus 25., csütörtök

26. Harminchatodik hét

Jó-jó, elismerem igazuk volt...kinek? mindenkinek :D az "aludj és élvezd ki az elejét a várandósságnak, mert később nem fogsz tudni..." utolért. És még Lizi nincs is itt! Nagyon rossz éjszakákon vagyok túl már egy hete, ezért is bocsi a megkésett poszttal.. Körülbelül egy, másfél hete vagyok ilyen zizi, hogy a hajnali felkelések után nem tudok visszaaludni, ami aztán szépen rányomja a napomra a bélyegét. Hiába nem egy lakás, valahogy mindiiiiig találok valami rendezni valót, takarítani valót...

Ma töltjük a 36. hetet, tegnap voltunk vizsgálaton, máris kitérek erre, de még a múlt hétvégéről :) Aug 20, leruccantunk egy napra a Balcsira. Anyuék, Csiliék és mi :) Méghozzá Balatonszemesre. Nagyon jó kis napocskánk volt, olyan gyorsan el is ment és én észre sem vettem mennyit sétáltunk aznap. Reggel 8, a beígért napsütésből még semmi sem látszott, furcsa köd és pára szállt a városra (Dombóvár), de persze kedvünk nem szegve útnak indultunk Balatonszemesre, körülbelül egy időben, mikor Csiliék is Pestről. Aztán Mosdós környékén már felszállni látszott a köd és kibújni a napocska. Amikor megérkeztünk már kész volt a szobánk, így felpakoltunk és irányba vettük a strandot :) már ez volt egy kisebb séta, de jó volt, mert így a kikötőnél felfedeztünk egy jó kis helyet, amit ebédre gondoltunk. Nem sokkal később Csiliék is befutottak és kipróbáltuk a hiideg Balatont, mármint én csak sálba bugyolálva és térdig, de végre betudtam addig menni :) Tényleg jó hideg volt, de én tuti fejtetőig betudtam volna menni normál esetben :P :) Lizike sokat mocorgott a pocakban, megint olyan érzésem volt, mintha mondaná, hogy menjünk már fürdeniii menjünk már :) Ebédre jó kis hekket ettünk, aztán pedig vizibicikliztünk egyet :) Nagyon jó kis móka volt, én hátul mint egy kiskirálynő vitettem magam, többiek tekertek, vagy éppen tolták a vizibicót a derékig érő vízben :) na de sikerült aztán olyan távolságig eljutnunk, amikor is nem ért le senkinek a lába, és végre tudtak csúszni a vizibikli csúszdájáról - mármint aki belefért :P Csili és Joci. Attila a beugrálás formáját választotta, fejessel és indián fejessel örvendeztetett meg minket, aztán pedig hogy kis víz érjen engem is ugrott egy bombát :D ezt Csili annyira megirigyelte, hogy megpróbálta utánozni, de valahogy nem sikerült :))) Anyával próbáltuk neki mondani a taktikát, de valahogy nem lett olyan nagy bomba belőle :P
Ezután pihiztünk kicsit, érdekes módon én most nem tudtam, jó volt a parton ücsörögni, nézelődtem, aztán szuszogásokat hallottam többiek felől, úgyhogy elmentem egy vízért, meg egy jégkrém is hívogatott :P Végül gyorsan eljött az estefelé, így visszasétáltunk (egy újabb 20 perc, s kicsit fölfelé is) a szálláshoz. Felfrissültünk és jött a vacsi :) Aztán pedig, hogy ezt ledolgozzuk bowlingoztunk egyet :) Itt éreztem először hogy sok lehetett a séta, és nehéz a bowling golyó :) így sok sajnos el se találta a bábukat és egy idő után kihagytam pár lövést hátha helyrejövök. Limonádéval hidratáltam, aztán jobb is lett, így leindultunk a tüzijátékra :) Kicsit nehezebb volt már haza a séta, így pár méter után pihenőztünk is, próbáltak rábeszélni a taxira, de reméltem, hogy van még tartalék bennünk és volt is :) Másnap megint bejött az időjósok előrejelzése, párás (naaagyon) és nem strandos időnk lett, kirándultunk, aztán pedig megkoronáztuk egy ebéddel a hétvégét :)

Hétfőm és a keddem is aztán a hajnali felkelések miatt elég keservesre sikerült, két hete már, hogy sajnos újabb nagyon kellemetlen "tünet" jelentkezett a semmiből :( aranyér :( kenőcs nem használt, éjszakák rosszak voltak, reggel keltem Attilával, de volt, hogy visszaaludtam reggel 10-ig, egyszerűen úgy éreztem hogy az erre való koncentrálással elfogyott az energiám. Persze egy laza takarításra hétfőn délelőtt még futotta, miután vasárnap este pityeregtem is kicsit Attilának, mert úgy éreztem félek az éjszakától, nem akarok aludni menni.. Megkérdeztem Zsanit ekkor (aki igen olvasott ilyenekben), van-e valami tippje ami segíthet az aranyeren, mert ez így nem jó. Szerencsére volt, de este 11-kor ő is írt nekem, hogy ha lehet akkor most jöjjenek a panaszpercek, mondom nyuugodtan. Hát mint kiderült sok-sok ugyanaz "bajunk" van/volt, amit aztán megtárgyaltunk, hogy nagyon valószínű, hogy a frontnak is köszönhető.. Dagadt lábak, viszkető- égető kéz-láb, éjjeli 3-4-5 pisilés, fájó pocak, nem tudok aludni...úgyhogy mintha csak magam hallottam volna.. De az ő tippjének hála... hétfőn reggel alig vártam a 9 órát, hogy a herbária kinyisson az árkádban és fussak a teafaolajért és a körömvirágkenőcsért.. Kedden volt az első estém, hogy "csak" pisilni keltem fel és utána vissza is tudtam rögtön aludni! Nem fájt, nem volt rossz érzem hogy hat! Azóta sem tudom, hogy köszönni, mert úgy érzem megmentette az életem :) :) :) Utána is olvastam ennek a teafaolajnak, mert nem hallottam még róla, és bőrbetegségekre, fertőtlenítésre kiváló. Hétfőn délután és este nagyon gyorsan hatni is kezdett, persze ekkor még a fájdalom fenn állt,este azért aludtam el, mert körülbelül beájultam az ágyba, hajnal még rossz volt, de keddre már sokkal jobb lett, s ma csütörtökön már azt mondhatom, hogy isten áldja a teafaolajat :D
Kedden átküldte a fotós a pocakos képeket, rakok párat ide :)









Eljött a szerda, Attila tudott kivenni szabadságot és így olyan jó volt kettecskén mentünk D.I-hez Mohácsra 9-re, vizsgált, minden rendben, azt mondta"még van idő", ebből arra merek következtetni, hogy Lizi még marad pocóban :) Volt mintavétel streptococcusra,amit be kellett vinnem a kórházba. A vérnyomást azóta minden nap mérem, amióta kérte, és rendben azóta is, de pulzus továbbra is 90 és 100 között alakul. Azt mondta, hogy várjuk meg a vérvételt, lehet kis vashiány is, meglátjuk, egyelőre most ezzel ne kezdjünk semmit, mert vérnyomásom nem magas. Kérdeztem, hogy amúgy "mit kéne kezdeni vele", és mondta, hogy sajnos gyógyszert kéne erre ha a vérnyomás is magas lenne..oh :/ Ultrahangoztunk is, bejött Attila is, és tádám, el van fordulva a kisasszony, már "fejen áll" :) Jobb oldalamnál húzodik a gerince, arcocskája balra van, ezt is láttuk, olyan cuki volt, kicsit pufinak itéltünk meg Attilával de éédin pufi :) Kérte is a doktornő, hogy mosolyogjon egyet, de mocorgott össze-vissza, csak úgy kergettük az ultrahangon :)2,8 kg már, amin kicsit fennakadt a szemem, de D.I. szerint ez teljesen normális, mérte a koponyáját, combcsontját, és nézte az oxigénellátást is a buksijában, azt mondta tökéletes, ez a legfontosabb, hogy ez rendben legyen - mondta. 2 hét múlva NST! A képekből már vajmi kevés dolog vehető ki, talán ez a legjobb a kis buksijával


Ezután mentünk a laborba utolsó vérvételre. Egy aprócskát várni is kellett, mert úgy volt, hogy D.I előkészíti nekem a beutalót és a terhesgondozáskor adja, de sűrű elnézéseket kérve mondta, hogy nem tudta megcsinálni reggel, mert volt egy szülése hajnalban, és örült, hogy beért ide 9-re a magánrendelésre. Semmi gond, mondtam, remélve, hogy azért lesz vérvétel :) Persze, mondta, hogy terhesgondozóba kéne előbb mennem és keresnem "Timit" akivel megbeszélte, hogy elkészíti nekem a beutalót. Rendben mondtam, s el is indultunk a kórházba. Sokan vártak a terhesgondozónál egy jó 12 perc volt mire valaki kidugta a fejét, akkor mondtam, hogy "Timit" keresném :D mondták szólnak neki, de aki újabb 10 perc után kijött tutiiii hogy nem a hírös Timi volt, mert mikor előadtam neki hogy mit szeretnék, bunkón közölte, hogy bejelentkeztem a kartonozóba, mondom nem, "hát be kellett volna" válaszolta, de őszintén nem akartam magamra venni és mondtam neki, hogy úgy volt hogy a doktornő megcsinálja nekem, de szülés volt és nem jutott rá ideje, "igen hallottam, hogy szülés volt, kérem a kiskönyvét" és aztán bement. Na mondom ezt is megkaptam..kartonozó - mi a fene hol van és különben meg boldogan elmászok oda, ha elmondod hogy minek :D de mivel ez elmaradt vártuk a beutalót, tán csak bepötyögi a következő 10 percben :D türelmesen vártunk, aztán kijött a borzasztó nagy szívességet teljesítve és leadtam a papírt, vártam soromra a vérvételnél. Már rutinosan oda sem néztem, kérdi melyik kezemből szokták, mondom viccesen innen is onnan is, volt már hogy jobbon elkezdték, de nem jött és rátértek a balra. Válasz: "hát egyik sem jó pedig". Na jó látom itt ma senki sincs humorérzékében, de csak megoldotta! :) Először volt az, hogy úgy keltem, hogy minden tök gördülékeny lesz, lesz beutaló, nem felejti el a doktornő, hát most először volt kis fennakadás, de igazából ez legyen a legnagyobb fennakadás :) 11-re végeztünk is, kinéztünk egy menüs helyet a sétálóutca végén Mohácson, de mivel még nem volt 12, egy jegeskávéval ütöttük el az időt :) Illetve voltunk a mohácsi bababoltban, kérdeztem az overált, de még nincsenek, azért egy 5 textil pelust még vásároltam :D mert múltkor állapítottuk meg Anyával, hogy ez a legjobb minőségű :)

Ebéd után aztán spontánkodtunk, voltunk az újonnan nyílt Mömaxban szétnézni, aztán a plázában, néztünk Elizánknak fülbevalót, kezd kirajzolódni melyik lesz a közös pont, ami mind a kettőnknek tetszik :) Aztán bevásároltunk, és este sétáltunk egyet a városban. A király utca végén érdeklődtük meg a sweet like Pécs-es body-t Lizikének, de kiderült csak rendelni lehet, de mivel Attila régi vágyi is, neki is megrendeltük a pólót (nekem már van ilyen ;)
Kérdezte az eladó, hogy mennyi van még, és kislány kisfiú lesz-e a pocaklakó, aztán rábeszélt egy kis cuki satyira, ami szintén hand-made, és kifordítva is lehet hordani, megvettük Lizinek :)
Jó az anyaga nagyon, szerintem később is jó lesz mert nyúlós, meglátjuk :)

Megint meleg lesz ma,mondják, hogy innentől hétfőig legalább 30-34 fokok lesznek :( hurrá... alig várjuk, olyan érzés, mintha valaki ráülne a fejedre :D már most is érzékelem, pedig még csak 9 óra. Na de hajrá mosás, pakolgatás...:)

ps.: kórházi cucc már összekészítve!

2016. augusztus 18., csütörtök

25. Egy Kádár baba szeptemberre

Ma megvolt a gyerekorvossal való találkozóm :) Gondoltam, hogy ennyi lesz, hisz nincs is szükség nagyon többre, egy 3 perc alatt letudtuk a bemutatkozást és a telefonszám cserét :) Aranyosnak tűnik, egy idősebb doktornőnk lesz, aki reméljük tapasztalatával majd segíti a mi tapasztalatlanságunkat :) Első kérdése az volt, mikor jön a baba, mondtam, hogy a kalkulált időpont szeptember 22, mire ő olvasószemüvegével az orrán konstatálja a kis naplójából, hogy igen-igen be is van nekem írva egy Kádár baba szeptemberre, ő lesz az? :) de ő ám!
Elmondta, hogy most már az a "divat", hogy a kórház neki is telefonál, így tudni fogja valószínűleg, hogy megszületett a baba, de első kontaktom ekkor még mindig a védőnő. Amikor nekünk szólni kell neki az a nap, amikor (vééégre) hazamegyünk, ugyanis másnap jön majd a védőnővel és a receptekkel. Hát már várom ezt a momentumot! Azt mondta tanácsadásra 2-3 hetente kell majd mutatkoznunk, amúgy meg majd az oltásokra.

Délután pedig Rékussal találkoztam, aki angolhome-ból jött haza kicsit és jól megetettük Lizikét, egy hatalmas pizzát nyomtunk be a Ciao-ban, aztán pedig megkoronáztuk egy mcfreeze-zel a mekiben :)) Nagyon jó kis traccsos délután volt, el is szállt az idő, mikor hazaértem már nem volt sok, s jött Attila is :) Apropó Réka aggódtál, hogy kicsit megolvadt a csoki, jelentem, hogy már sehol sincs az az olvadt csoki, jah de! a pocakomban :) Attila is evett belőle, izé megkóstolta :P 

Anya varróiskolája a héten a következő darabban zárul, azt mondta, most egy időre elteszi a varrógépet :))) hát nem csodálom, 4 lepedő beszegve, 2 rácsvédő, 1 patchwork takaró, 1 párna és végül, de nem utolsó sorban 1 cuki kis baba alá kis ide-oda rakom alátét (így neveztük el hihi):

A kismama fotóim alakulnak, a fotós nagyon igyekszik még küldött párat, most ezzel köszönök el mini posztocskámban :)
 Jó éjt, puszi!

2016. augusztus 17., szerda

24. Így a vége felé...

Annyit hallom mostanság, hogy így a vége felé, hogy lassan erősen szoktatom magam a gondolathoz, holott sokszor azért abban bízom, hogy első baba nem jön olyan korán :))
Múlt héten kezdődött gyomorégésnél Anyu mondta először, hogy neki is égett a "vége felé", akkor tudatosult először bennem, hogy már itt tartunk, a vége felé...
Hétfőn aztán jártunk a védőnőnél is, tegnap azért nem számoltam be, mert kicsit nem voltam a toppon. Délelőtt még vasaltam, de délután vízszintbe helyeztem magam és maradtam is míg Attila haza nem ért. Fájdogált a hasam, olyan voltam, mint egy partra vetett bálna, sehogy sem volt jó. Biztos, hogy az idő is, meg hajnalban fent voltam párszor és alig bírtam visszaaludni. Két olimpiai verseny között aztán délután aludni is tudtam egy órácskát, nagyon jól esett, és ennek ellenére is ma éjjel jól aludtam :) reggel jól keltem, úgyhogy érzem a mai nap jobb lesz :) bár esik és dörög, de nem baj. Úgy érzem újra tudok levegőt is venni, komolyan tegnap még ez is nehezemre esett.

Szóval védőnő..mértünk vérnyomást, 126 volt de a pulzusom nála is 100 volt sajni. A legutóbbi doktornőnél tett látogatás óta ugyanis folyamatosan mérnem kell (ő kérte) és minden nap rendben van ilyen 110-120-130 értékek amiket mérünk, de a pulzusom az mindig 90 fölötti. Védőnő szerint 100 alatt kellene tartani, s félő, hogy ez miatt a doktornő majd újra javasolhatja a kardiológiai vizsgálatot. Jajj neeee már légysziiii :) :/ Vizelet rendben, teljesen negatív -ahogy ő fogalmaz. Súlygyarapodás +2kg. Baba szívhangjai jók :) Rákérdeztem erre a kidülledő anyajegyekre a nyakamon, természetesen látott már ilyet, azt mondta, hogy ez hormonális sajnos hiába mennék vele orvoshoz, úgysem tenne (tehetne) semmit.. Szoptatáskor el fog múlni, vagy ha nem, akkor kell orvoshoz fordulni. De! amúgy is "ez a vége felé teljesen normális" - hoppá, holnap töltjük a 35. hetet! Szóval kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy ez már tényleg a vége..

Pont láttam facebookon is, hogy újra indulni fog a sztárban sztár..szeptember 11-től, kérdeztem Lizit, hogy van-e kedve együtt nézni, vagy az első fellépőket még kettesben fogjuk Apával, de nem nagyon felelt, lehet még gondolkodik :P

Ééés dobpergés, készen van Elizánk patchwork takarója Anya jóvoltából (alias Nagyii), csudaszép lett, nagyon vidám és Lizis :))hihi
Eleje:
 Hátulja:

Azt hiszem mostanra sikerült beszerezni nekem a kórházi motyót, utolsó reményem a dombóvári két kínai volt. Elsőben - amelyik amúgy sokkal nagyobb - háát mondjuk azt hogy volt valami, féle, olyasmi de nem egészen erre gondoltam és főleg nem ennyiért (4000 Ft - 6ért már h&m-ben veszek az árkádban..) így hát ténylegesen utolsó mentsváramnak gondoltam a másik kínait az utcánkban. Amikor rákérdeztünk Anyával, az eladó arcáról azt lehetett leolvasni, hogy kizárt, ilyen nincs, de azért mutat valamit, meg amúgy is ezek a vastagok vannak, hát meglátjuk - mondja. Aztán elővett egy vékony köntöskét, szürke melegítős színe van és maci van rajta, gondoltam mindegy már, csak legyen már egy :) Na igen, de akkor most keressünk méretet :( A szerencse aztán mellém állt, és találtunk egy 3XL-eset, és mikor kibontja a csomagot a nőci mondja, hogy ehhez még jár egy hálóing is és így 1600 Ft. Na mondom ez kellll, mostmár csak passzoljon ez a 3XL :) és passzolt. és megvettük és siker és juhu! :)
Most már a kelengyelistán képzeletben nincsen zöld szín (ezzel jelöltem ami nincs meg), lassan összepakolom a kórházi motyóm. Ja igen még egy cumisüveget beszerzek  (abból még csak egy van, biztonság kedvéért veszek, hogy legyen kettő) és még Lizinek jó lenne egy overál. Na igen mikor mostunk, vasaltunk én összekészítettem mit gondoltam babóca hazahozatalra neki ruhának, mire Anya óvatosan megkérdezte, hogy nem lesz ez kevés? Sajnos tök buta vagyok (remélem csak még :S) fogalmam sem volt vagy eszembe sem jutott hogy ez kevés :( Gyorsan írtunk Zsaninak is aki kiegészítette nekünk a dolgokat. Lényeg, hogy én csak egy fölsőt és egy nadrágot készítettem össze meg persze satyit, kiskesztyűt (ahj mennyi ilyen bakit fogok csinálniiii :'( ) holott minden ruha alá kell egy body. Ezen felül ha hűvöske lesz jó lenne egy overál is, ha ez nincs végülis megteszi egy pokróc is. Gondoltam ezen már nem akadunk föl, irány a bababolt Dombóváron, rögtön meg is néztük Anyuval, de sajnos - hogy idézzem az eladót - "még azok nincsenek kirakva", mert nincs még ősz. Köszi, köszi erre rájöttünk, hogy még nyár van :P meg aztán kihozhattál volna 1-2-őt ha csak annyi a problem, hogy nincs kirakva, de ahogy akarod..:) majd akkor visszanézünk ;)


Össze kell készíteni a dokumentumokat is majd, bizony házassági anyakönyvi kivonat, meg minden..
Egy valami azonban hiányozni fog! A szülési terv..::D bocsánat, de ez számomra olyan röhejeeesen hangzik. Hogy lehet ezt megtervezni? Először a védőnő kérdezte, mikor beszámoltam neki arról, hogy kaptam szülésznő telefonszámokat és felfogom hívni augusztus elején, hogy addigra legyen szülési terv. Mikor ezt elmondtam Zsaninak, röhögött ő is, aztán persze viccelődtünk ezen, hogy persze anélkül már tán be se engednek a kórházba? és legyen B terv is? Meg hogy megy ez, két vajúdás között prezentáljuk is nekik esetleg Power Pointban? Miii van? Azt sem tudom, hogy mikor és hol leszünk éppen, mikor esetleg Lizi úgy gondolja, most már jobb lenne kint. Mit tudok a szülésen tervezni? Biztos, hogy van aki azt mondja, hogy enélkül nem lehet, az kell és igenis meg lehet tervezni, hát akkor én meg erre azt mondom, hogy nem tudom és nem is akarom megtervezni azt, amit még soha nem éltem át. De kicsit megnyugtat, hogy Zsani aki két gyerkőcön van túl, még ő is röhög ezen. Addig jutottam, hogy beírtam a Google-ba és kiadta, hogy "szülési terv minták - letölthető". Lehet ha ezt kitöltöm, akkor az azt jelenti, hogy ha beérünk, ahelyett hogy én vagy Attila beszélnénk, egész egyszerűen csak csöndben kell maradnunk, mert a papír elmond mindent helyettünk? Viccelünk kérem szépen? :) Arra gondoltam, hogy a szülésznővel ha találkozok akkor fogjuk megbeszélni azon kórház specifikus dolgokat, hogy pl kell-e vinni pelenkát, ruhát a kórházban való tartózkodásra a picinek, vagy nem, illetve, hogy mikor hívjam hány perces fájásoknál...és ahogy az olaszok mondanák "punto.basta" azaz pont és kész.

Puszi Mindenkinek :)

2016. augusztus 15., hétfő

23. Második itthoni hét

Halihó,

Második táppénzes hetem is eltelt és ugyan sokan azt hiszik, hogy fullos pihenéssel, ki kell ábrándítanom őket, hogy nem, nem alszok 10-ig és nem kímélem magam ami az itthoni dolgokat illeti. És még egy filmet sem nézteeeem (leszámítva amit hugival egy hete este) :( remélem hamarosan most már tényleg sikerül :)

Hétfőn és kedden még a lakást rendezgettem, főzőcskéztem ilyesmi :) Voltam anyagért az itthoni rácsvédőhöz a Király utcában. Alig múlt 9 óra, alig voltak nyitva a király utcában a vendéglátóegységek, elidőzvén az anyagokat válogatva már majdnem 10 körül lett, de sajnos még mindig csak kipakolóban voltak a cukrászdák. Megvallom őszintén egy fagyit szerettem volna enni, de nem jött össze :):) annyi baj legyen persze, csak úgy jól esett volna. Ami még meglepett az, hogy mint ahogy ezek is 9-kor, úgy a boltok is 9-kor nyitnak (elvileg) viszont ez sajnos nem így volt. Szerettem volna megnézni az ékszerboltokban Elizánknak a kis fülbevalót :) Déditől fogja kapni a kisboxolónk :) A séta amúgy tök jól esett, szinte már hiányzik is, persze nem a 35 fokban, de szerencsére erre a hétre inkább a 30 alatti fokok voltak jellemzők. 
A pocak az most már tényleg jó nagy :) akár egy görögdinnye :) A köldököm kezd kifordulni, nem fájdalmas, de látványos már a tükörben zuhanyzás előtt :) Sosem értettem a filmekben a kismamáknak miért vannak olyan érdekes mozdulataik amikor felkelni a székből, de most már ezt is megértem. Elég bénácskának érzem magam, de azért próbálok természetesebben felkelni. Ha fekszem talán könnyebb, mert akkor az egyik oldalamra gurulok és az egyik kezemmel könyöklő pozíciót veszek fel, a másik mancsom belehelyezem ebbe (mint aki szkanderozik) és felnyomom magam  :))))))

Hétfőn és kedden is néztem egy Hadas Kriszta Jön a baba online sorozatot (bizti van aki már hallott róla), hát sokszor nem szimpatikusak a párok akik benne szerepelnek, de a szülésnél azért mindig sikerül pityeregni kicsit. Olyan megható mikor megszületik a kisbaba, és még kék és fehér színekben trutyiban pompázik, de véégre itt van és síír, de nagyon :) várom, hogy találkozzak Lizivel és sírjon jó hangosan :) kiváncsi leszek persze, hogy lesz nekünk, hogy alakul majd az egész, de azt hiszem a sírás garantált lesz ha meglátom egyszer ki volt aki 9 hónapon át rugdosta a bal oldalam, boxolt a pocakom elejében, melegített még a 18 fokban is és aki üzengetett az Apukájának egy-két kopogással :)

Szerdán aztán Anya jött Pécsre, ebédeltünk itthon, majd elindultunk a Király utcába, ahol megint a méteráru boltban kötöttünk ki, s válogattunk anyagot Lizike Patchwork takarójához. Nagyon jó kis kombinációkat találtunk ki szerintem:)
Voltunk egy-két ékszer boltban megnézni a babafülbevalókat, általában egy olyan 10 féle van és kb ezek vannak minden ékszerésznél. Legalább tudom most már a kínálatot, így célirányosan mehetünk Attilával oda amelyik legjobban tetszett :) Aztán fodrásznál is jártunk :P lentebb látjátok miért :P és szerdán este hazamentem Dombóvárra, ugyanis csütörtökön reggel fogorvossal kezdtem. Csak ellenőrzés volt és hál'Isten minden rendben :) Azt mondta, hogy az ínyem is makk egészséges, ami ritka, mert ilyenkor a kismamáknak már szokott lenni gyulladt íny rész. És beköszöntött a nagy semmiből a 16 fok :) istenii volt, el sem tudom mondani micsoda felüdülés ez ilyenkor :)

Fogdoki után pedig fotózkodni mentünk :) Na ez is egy olyan volt számomra végig, hogy ezt mi tuti nem. Nem azért mert nem láttam szép pocakfotókat, de valahogy ez nekem sosem volt kérdés, mígnem rátaláltam egy tök jó kis ajánlatra. Egy dombóvári fotós osztotta meg azt a kedvezményes lehetőséget, hogy ha nála csináltatja valaki a pocakfotókat, akkor a csecsemőfotózás ingyenes. Jobban örültem volna, hogy inkább a pocakfotózást hívjuk az "ingyenesnek'' hogy nyugodtabb legyen a lelkiismeretem :D de egye fene. Ami hátsó szándékom volt, meg is osztottam a fotóssal. Ez nem más, mint az, hogy Lizikével lehetőleg had ne kelljen szeptember végén - október elején lerohanni Dombóvárra a fotózás miatt, lehetne-e novemberben megejteni valami karácsonyi  pompában :P aki közelebbről ismer tudja, hogy karácsony mániás vagyok, egész éven ezt várom, kivéve idén...:) de már most is kérdeztem nyár közepén Attilától, hogy mikor lesz már karácsony? ? :) Természetesen a fotós is hozzátette, hogy nála akkor már minden a karácsonyról szól és nem akarta összevonni a kettőt, de most az egyszer kivételt tesz velünk :) A fotózás előtt volt kis lámpaláz, ami emlékszem az esküvőkör is megvolt, de ott legalább segített a pálinka :)))) itt ez nem volt opció... Jó hangulatban telt, sok ötlettel és szerintem egész jókat hoztunk ki belőlem :D :D


Két hét múlva lesz meg az összes, egyelőre aznap rögtön átküldött 10-et, amik már elnyerték a tetszésemet, szerintem ízlésesek, sajnos a majdnem 100 kg hústömeget nincs az a gép (jó tudom létezik photoshop :))) ami letudná nyisszantani, de ez nem volt most cél na.
Attila nem tudott ott lenni, hiszen dolgozott, de nagyon örültem, hogy Anyát rábírtam venni legalább egy fotóra, persze szerinte ezt sem kellett volna..hát DE! :)

Csütörtök délután aztán Anya neki is állt a patchwork takarónak, illetve beszegett még két lepedőnek valót Lizi ágyikójába. Én rakosgattam össze a kockákat, a patchworkhöz, remélve jó kombinációt hozok ki, a cél az volt, hogy az alján legyen a sötétebb szekció, fölül pedig a világos :) majd mutizom ha lesz fotóm róla :)
Lesifotó anyuról a varrógéppel :P

18 fok ide vagy oda mi Anyuval egész nap nyári ruhában flangáltunk a városban :)) persze többen kabátban és nadrágban inkább, de minket ez nem zavart. Sajnos az ujjaimat és lábaimat se, mert azok valahogy sikeresen bevizesedtek. A karikagyűrű sajnos többé nem jön már fel :( Az eljegyzési gyűrűm is ami eredetileg nagyobb méretű, most megtud akadni, de legalább ezt feltudom még tenni :) A fotózásra azért felerőszakoltam a karikát is, de ez lett este az eredménye:

Eljött a péntek is, egész nap mostuk a kisruhákat és vasaltuk, aztán becsomiztam őket, hogy viszonylag sterilek maradjanak :) Így visszahozni is jobb volt Pécsre. Azt hiszem egy hétig csináltam volna itt, mert ezen a pici teraszon lassabban és kevesebb ruha is tud száradni, míg otthon azért a kertben van hely, odasüt mindig a napocska, és így egy teljes nap elég is volt megcsinálni ezeket. Textilpelust volt nehéz vasalni, de megküzdöttünk velük :)
Kis részlet a becsomizott rucikból: :):) kifogom őket rakni, de még fertőtlenítem az itteni komódot :)
Este aztán vártuk a népes családot, Csiliék is jöttek haza, és persze Attila is begurult este :) Csiliék meghozták a vateráról vásárolt kiságyat amit Dombóvárra vettünk a nagyiékhoz, nagyon klassz várom, hogy a szobánkban legyen az is már :)

Szombaton pedig miattam Igalba mentünk, ugyanis csak ott ettem idén nyáron eddig jó hekket és úúgy fájt már a fogam rá :)) Többieket sem kellett nagyon győzködni, így indultunk is kicsit lazítani:)

Új hét kezdődik, 35-be lépünk, új "tünet"ként lépett elő a gyomorégés, próbáltam már mentát rágni, kekszet, babapiskótát, anyu még 11kor este is nekiállt nekem mert neten azt olvastam főtt krumplit csinálni..de egyelőre nem használ semmi, csak az ha eszek :D mert akkor nem érzem...étvágyam érzem nagyobb és nem unom még a dinnyét :) Következő posztban írok mi volt a védőnőnél és hogy hogy áll a patchwork takaró ;) puszi addig is ;)

Közeledik a vége??????

2016. augusztus 8., hétfő

22. Visszafordulhatatlanul rohan az idő

Bizony!
Második itthoni táppénz hetem kezdtem meg, s azt kell mondanom még mindig nem unatkozom :)

Jól telt a hétvége, pihenős volt és hugis csajos :) Attila Győrben volt esküvőn, képviselt bennünket, Csilike pedig jött vigyázni rám pénteken. Olaszországi nyaralásuk után természetesen nem maradhatott el unokahúginak is egy kis ajándék:

Rögtön egy nutellás kaláccsal kezdte meg a kedvemben járást, amiből azóta körülbelül már csak egy szelet van :) isteni lett imádom és olyan régen ettem nutellát, hogy ihajj :) persze hogy a többi része ne legyen oly hízlaló xilittel és teljes kiőrléssel készült :)


Ebéd után szombaton vékony fürdőköpeny keresésbe kezdtünk, de még mindig nem jártunk sikerrel..egyelőre még ez hiány cikk ami a kórházi motyómat illeti. Sehol sem lelek egy vékonyka kis takarózót, de még nem adom fel, végtére is picit több mint 5 hetünk van...micsoda???????? csütörtökön betöltjük a 34. hetet és aztán kezdődik a 35. Hihetetlen, mi történt az idővel és a hetekkel? Elrepültek...
H&M, C&A és kínait is megnéztük Csilivel, aztán rábeszéltem magam egy szoptatós melltartó vásárlására. Valahogy én még (?) ezzel nem tudok azonosulni, nem szerettem volna külön egy ilyet beszerezni, csak ezt is arra a listára tenni, hogy majd...ha kell. Viszont a babakelengye lista szülőszobába/kórházba kell szekcióban szerepel méghozzá 2-3 mennyiségben. Nem értem de nem baj, azt hittem pizsiben leszek (leszünk többi kismamával, akiket majd nem zavar ha szoptatok :D) de azt se szeretném, hogy tapasztalatlanul álljak ki az elképzelésem mellett, és esetleg pont az önbizalomhiány miatt ha megkérdezi egy ápolónő, hogy hol van a szoptatós melltartó akkor meg se merjek mukkanni. Ha ők szerintük kell ám legyen bent lesz a táskában, de hogy én (hangsúlyozom még?) nem tudom elképzelni hogy önszántamból előveszem az tuti. Hiszem azt, hogy a kórház pont az a hely ahol nem fognak ezért megszólni, de sosem lehet tudni. A nyilvános szoptatásról pedig...hát tele van vele a híradó, kit mikor hol kapcsolnak le, üldöznek ki, múlt héten nekünk is volt egy tapasztalat, mikor a doktornőnél (D.I.) jártunk (konkrétan tényleg van aki még direkt provokálva csinálja azt), én csak annyit mondanék, hogy egyelőre tapasztalat nélkül is hiszem, hogy lehet ezt úgy is csinálni, hogy éppen ne botránkozna meg az is, aki még életében nem szoptatott. Ha szoptatni kell akkor kell pont, de egyetlen emlékem erről Anya húgával van, aki emlékszem így járt a veszprémi állatkertben, s az egyik pihenőnél szépen pelussal eltakarva (nem, nem fullad így meg a gyerek) sikeresen túlesett rajta. Senki nem látta, nem botránkozott meg, nem azért ment az állatkertbe, hogy ott szoptasson, de így alakult, s megoldotta a lehető legkevesebb figyelem vonzásával. Erről egyelőre ennyit. Majd kiderül, hogy lesz eztán velünk ;) Ha ekkor rászólnak Anya húgára, na azon kiakadtam volna az biztos. Ha rászóltak volna a múlt héten a váróban szoptató anyukára azt sokkal inkább megértettem volna...bocsánat ha ez valakinek megbotránkoztató, de nekem az volt megbotránkoztató, hogy ő két facebook üzenet közben nem talált más megoldást a síró gyerek elhallgattatására (direkt nem a megnyugtatás szót használom) csak ha kiveszi a mellét és "odadobja" a gyereknek, majd folytatja a telefonpötyögést. Érdekes mód, a babának két csócsálás után nem is kellett tovább..

A C&A-ban aztán rám vigyorgott ez a cuki szundikendő, ami aztán este mellettem aludt (Attila híján) kellett valami puhácska :)
Szombat este sétálni voltunk Csilivel és Elizával a pocakban (várom már, hogy ezt úgy is leírjam, hogy sétálni voltunk a jó levegőn Elizával a babakocsiban :) Nagyon jó idő volt az előző esti vihar után, pont kiváló egy sétához. Az Egyletben aztán én limonádéztam, Csili pedig megkóstolt két különleges sört, amikbe én is belenyaltam :) Finomat vacsoráztunk itt, aztán pedig a Király utcában kávéztunk egyet a Frei-ben :) Tök jó volt amúgy, hömpölyögtek az emberek, szeretem amikor ilyen élet van a belvárosban :)

Este romantikus filmet néztük , mi mást ha nincsen hímnemű a közelben :P
És koktéloztunk, mojito :) (nekem senza alcohol).
A heti takarításban való elfáradás nagyon megérte, ha azt nézzük, hogy vasárnap aztán tényleg minimálisan kellett hogy hozzájáruljak (krumplipucolás) az ebéd elkészítéséhez, ugyanis Csili főzött én nekem tényleg csak a pihenés volt a feladatom :) Nagyon jól esett, köszi hugiiii <3 Jó kis hétvége volt, igazán jót pihentem :) Vasárnap pedig délután arcpakolást csináltunk, kávé zaccból, tök jó fekete volt az arcunk :D mókás volt tükörbe nézni :)

Na jön az új hét..:) puszi!