Túl egy nagyon jó kis napon, hehe én sem gondoltam volna, hogy a cukorterheléses nap után ennyire jó kedvem lesz, de szerencsére így volt :)
Kezdem az elején. 6 előtt keltünk Anyával, negyed 7kor indultunk,még elég hűvöske volt, ezért bedobtam egy pulcsit is. Éhgyomor egész jól ment, bár reggel mikor megláttam az ásványvizes palackot megfogalmazódott bennem, hogy "beh meghúznám" :):) Mohácsra picikét 7 előtt értünk, illetve közvetlen a kórházba, aztán most már mint aki ismeri a járást magabiztosan vezettem Anyát a labor felé. Beálltunk a sorba a kis ablaknál, ami még nem volt nyitva. Egy-két perc múlva aztán elhúzta valaki a függönyt, és a nénik-bácsik után már mi következtünk. Mondtam Anyának is, hogy annyi félsz van bennem a mai nappal kapcsolatban, hogy fantörpikus. Először is, hogy nem lesz ott a beutalóm (előző nap kértem az orvosom, hogy tegye le), utána hogy késik az orvosom, aztán, hogy rosszul leszek, aztán, hogy nem érünk vissza 2 óra múlva....jaj de jó már így másnap erről beszélni, hogy miiiinden rendben volt, nagyon gördülékenyen ment az egész! Ott volt a beutaló bekészítve nekem, szólítottak is fél 8-kor, addig csacsogtunk Anyával a váróban. Ugyanaz a néni vett tőlem vért aki kb másfél hónapja :) Megint csak nem néztem oda és így tök jól kibírtam a vérvételt :) Csak csöndben kacagok mindig azon, hogy előbb befújja a helyet fertőtlenítővel, aztán a sima ujjával tapogatja ki az eret :D (se kesztyű, se fertőtlenítve az ujja) de hát ezen már nyilván minek idegeskedni, csak mosolyogni tudok. Aztán átültetett egy másik helyre, ott bekeverte nekem a kb 3 deci vízbe a cukrot, vagyis inkább úgy mondanám, hogy 2-t kevert rajta, majd közölte, hogy ami nem keverődött el, arra töltsek majd vizet és kavarjam. Nem említette a hírös citromlevet, akit mindenki tanácsol "vigyél így olyan mint a limonádé", "ne felejtsd otthon", "facsarj egyet reggel"- nekem tényleg mindegy volt, hogy cukros vizet vagy limonádét kell innom a lényeg volt számomra, hogy végre ihattam :):):):) Persze bekészítettem a táskába, akárcsak egy kanalat, mint aki sejtette, hogy majd még kavargathatom a jó kis koktélt magamnak, mert hogy "kavargassa még ha nem olvadt el a cukor " mellé kanál nem járt :) kavartam, de hát akkora összeállt cukor darabok maradtak az alján, hogy egy gyémántgyűrű megirigyelte volna. Na mindegy egyet rátöltöttem, kavartam , már eléggé untam, mert közben meg ment a "sorozatgyártás" jöttek a nénik vették le a vért, jöttek-mentek, az én cukrom az istennek se akart elolvadni :) Aztán csak voltam olyan szorgalmas, hogy két borsónyi maradt, de azt már úgy éreztem, hogy elég és megkérdeztem hova lehet kidobni a poharat :P Kimentem, és még a vizelet volt hátra, de űrhajós ebben mostanában partner, jól ráhelyezkedik arra a bizonyos helyre, így nem volt gond a pisilés :):)
Ezután volt még időnk, hamar odaértünk 8-ra már a Szabadság utcába ahol D.I. magán rendel, s előtte leparkoltunk. Melegedni kezdett az idő, de az árnyékban még hűvöske volt. Mivel ez a Szabadság utca nagyon közel van a komphoz, lementünk kicsit a Duna partra és sütkéreztünk. Szó szerint, ugyanis a nap úúgy tűzött, hogy rendesen átmelegedtünk meg még meg is izzadtunk :) Hamar eljött a fél 9, így vissza is indultunk, 3/4 9-re volt időpontom. Persze ettől is paráztam, hogy néztem az interneten, hogy 9-től rendel, vajon be fog-e jönni, nem felejti-e el, hogy 3/4-re hívott, hát hál'Isten nem! Megvizsgált, végülis minden rendben, de kicsit van már változás, ami miatt kérte, hogy duplázzam a magnézium bevitelt, azt mondta még nem vészes, de lehet jó lenne már a táppénz. Mondtam, hogy augusztusra gondoltam visszavonulni, mondta, hogy megérti, de térjünk vissza rá júliusban következő találkakor. Mint kiderült a munkába tett felfelé sétáim hisztijei mögött volt ok, az amit én szúró érzésnek nevezek, görcsölésnek bizonyulnak és egyáltalán nem jók. Egyelőre azt találtuk ki Anyával, hogy megpróbálok beszélni a csoport vezetőmmel, hogy júliusban dolgozhatok-e otthonról, így azért szerintem kibírható lenne. Júniusban még kitudtam venni ide-oda szabikat így van hogy 4 munkanapos csak egy hetem, júliusban mivel van egy srác aki 3 hetes szabira ment, szabi stop van, ha akarnék sem tudtam volna odagyűjteni mindent. Meglátjuk mi lesz, ma-holnap beszélek a főnökkel és döntök a válasza alapján. :)
Vizsgálat utána aztán ultrahangoztunk is egyet, kedves volt D.I. kérdezte, hogy aki kint van bejön-e mondtam, hogy Anya? igen ha lehet akkor igen !:) szólt is neki, és bejött és együtt néztük a kivetítőn a babócát. Mikor felkente a trutyit (nem tudom másnak hívni mi az? valami zselé??:) a hasamra, mondtam, hogy akkor most ugye utánajárunk a nemének? :) válaszolta, hogy persze, reméljük úgy fog forogni :) Hát nem is telt bele 3-4 másodpercbe, premier plánban mutatta a pisilőkéjét és azonnal mondta D.I. hogy lány, jó lesz? :D:D :) mondom nanááááááááá nem küldjük vissza!!!!!! :):):) Nagyon cuki volt után még nyújtogatta a nyelvét, láttuk a gerincét, bordáját, fejét, hallottuk megint a szivecskéjét :) Nagy élmény volt, ezt a nyelvnyújtogatást aztán megint megmutatta, annyira cukiiii :) Mérte a fejét, a pociját, aztán kalkulált súlyt, 811gramm! már majdnem egy kg! lehet mire fogni majd a hízást jövő héten a védőnőnél :P hehe...:) Készültek képek is, ezen nagyon jól látszik a buksija :) Amúgy egyet csuklott is közben :)
Sokáig kergette még, hogy lássa kicsit a szája feletti részt, hogy véletlenül nem nyitott-e. De Lizike nem volt hajlandó mozdulni kényelmes pózából (feje alatt volt a keze mint aki napozik) aztán eltakarta könyökével a száját és így sajnos azt a részt nem látta. Rákérdezett, hogy voltunk-e 4D-n, mondtam, hogy nem, hát nem mondta, hogy menjünk vagy hogy feltétlen, csak mondta, hogy akkor legközelebb szóljak, hogy ezt még nézzük meg. Persze most hogy minden parám kezdett eloszlatni mára, még ezt a parát rám hozta :):):):) Úgyhogy miután itt végeztünk Anyával felhívtuk a hepinetet (Verus ajánlásával) és kértünk időpontot, hogy én is megnyugodjak :) Tök jó,mert kaptunk is jövő héten keddre, így ez is pipa, remélem sikerül megnyugiznom :) A múltkori vérvételi eredményeim nagyon jók, akárcsak a vizelet is így nincs szükség pótlásra semmiből.
A névvel így már gondunk nincs, lehet becézgetni a kis hercegnőt, Liza, Lizi - olyan édi :) Visszamentünk aztán a kórházba, kopogtam, hogy lejárt a két óra és fél 10-kor már vették is le a második adag vért :) El kellett vinni egy fiolát megint a vérellátó központba, de már oda is ismertem a járást, így könnyű volt :)
Eztán a csudás időben és hangulatban :) indultunk vissza Pécsre :) Közben telózgattunk, írogattam, akinek tudtam, hogy világgá kürtöljem, hogy űrhajós kislány! :) Attilát is hívtam,ő mint aki tudta annyit mondott, hogy "ugye mondtam, hogy ne vegyél fiús cuccokat!:)
Út közben aztán elhatároztuk anyával, hogy elnézünk a babyshopba és a brendonba is :) Hogy végre ne csak kék ruhácskái hanem rózsaszín is legyen :) Közben hívott Zsani is, aki legalább annyira, ha nem jobban izgult, hogy kiderül-e ma a babóca neme :) hogy elhozta a kisruhákat (amiket ő előzetes megérzése alapján vásárolt az ő űrhajósának:):) de aztán kiderült, hogy kisfiúcska lesz, így megtartotta nekünk amíg kiderült) :)
Anyával a Brendonban kezdtünk mert épp útban volt, mondtam is, hogy na közel vagyunk Attilához, ott van nem sokkal mellette a munkahelye :)
Anya retrós elképzelése volt, hogy angol pólyát fog venni unokájának, így nagy nehezen de találtunk is kb egy darabot a brendonban :)
És kis ingecskét, ami "kell'' alá :) ez elvileg - legalábbis a Brendonos eladó szerint már nem is létezik, hát még szerencse, hogy a babyshopban igen :)
Aztán a nagyi még kényeztette és vett neki fürdőlepedőt, hálózsákot, sapiiikákat és szundikendőt :)
Megkoronázva ezt a csudijó napot, meghívtam Anyát egy ebédre, hova máshova, mint az Olasz-hoz, a Ciao-ba :) Eszméletlen finomat ettünk, Eliza is értékelte, főleg a tiramisut a végén :) Jól tele is lettünk, de olyan jól esett mind a hármunknak:)
Még elnéztünk az árkádba délután, beszereztem egy kismama ruhácskát, hogy nekem is meglegyen a shopping :) És aztán teli pocakkal és élményekkel feküdtem le este. 9-kor már csukódott le a szemem, űrhajóska is alukált már, előtte aktívan mocorgott, majd ő is elszenderedett...:)
Köszi Anyuuu a mai napot vagyis Nagyi <3
P.S: erre a Phoebe féle evésre én is képes vagyok már :D jó azért nem így szoktam szegény űrhajós fején enni, de kipróbáltam :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése