2016. szeptember 23., péntek

35. Vasárnapig van idő

Na sziasztok!
Tegnap hívott délután Zsuzsi, hogy a doktornő nem tudja a telefonszámomat, és hogy betudnék-e menni az Anironba Pécsen egy ultrahangra, mert tudja hogy mára vagyunk kiírva, de "látja", hogy még semmi. Mondtam persze megyünk :)
El is mentünk este, kérdi is rögtön, hogy hát mi a helyzet, azt mondta húzogatott már kedden is! Igen, és azóta is, de ennél több egyelőre nincs...feleltem...Megvizsgált, méhszáj puhult ami nagyon jó, azt mondja sokkal jobb mint múltkor, és a fejecskéje is lejjebb jött a babának.
Aztán ultrahangon megnézte az oxigénáramlást a buksijában, rendben volt, a méhlepényműködés is teljesen jó és még a magzatvíz is áramlik :) tehát tartalék van, de jöhetne már :) jah és köhm...a súlya a gép szerint...fú 3,9 kg :D Hát istenem, duci lesz :D természetesen elszörnyülködtem, de D.I. aranyos volt, mondta, hogy ne aggódjak, van csípőm ki fogom tudni nyomni.
Éreztem, hogy eljön az idő, amikor arról kell beszélni, hogy mi van ha...ha még mindig bent bugizik...Mivel tegnap betöltöttük a 40. hetet, a protokoll szerint napi NST-k kellenének, na most nekem szombaton lesz legközelebb :P NST és vizsgálat is "kötelező", ezért hát előjött a nem várt téma: "és akkor mikor költözünk be?". Én sajnálkozó arccal mondtam, hogy mondja azt a legutolsó dátumot amit csak lehet. D.I. mondta hogy hát sajnos akkor pénteket (azaz a mát) is mondhatná, de legyen akkor vasárnap este. Rendben így is nyertem egy hétvégét itthon legalább..Legkésőbb csütörtökön (jöv7) indítja...Ma éjjel fent is voltam 2 órát én hüle, ezen kattogtam, hogy akkor mi fog még kelleni a kórházba, ott is kifogok járni éjjel pipilni 4-5x és tuti nem alszok jól majd - de annyira tényleg hülye vagyok hogy erre gondolok :( nem kéne! nem kéne így bevonzani!
Szorítsatok, hogy ne kerüljön erre sor, és Lizi most már kifelé kacsintgasson!

ps. találtunk hintát! :) Zsuzsi javaslatára


2016. szeptember 21., szerda

34. Szeptember 22.

Hát elérkezett ez a szeptember 22. szépen süt reggelről a nap, mondtam Lizinek, hogy ha most megszületne, akkor apa tudna hozzánk bejönni a kórházba többször, mert jön a hétvége. Még Attila is próbált hozzá dörmögni, de semmi...legalábbis eddig. Jó keményedések vannak, vagyogatnak, össze-vissza, de én már tényleg szeretném, hogy jöjjenek azok az igazi fájások, már nagyon érdekel ez az egész szülés is, már benne akarok lenni :D ezt biztos, hogy majd megbánom, hogy ezt mondtam, de még sosem éreztem ennyire biztosnak magam, hogy szembe mennék valami ijesztővel. Pedig már nagyon..
Ma pont szabadnapos Zsuzsi, azt mondta, hogy ezt szerets, mert így akkor 100%-ban rám tudna figyelni, míg ha ügyeletben van, akkor ugye értelemszerűen meg kell osztania a figyelmét, ami teljesen érthető. Szóval minden klappol,tegnap takarítottam, ki van mosva minden, kész minden,ahj...tudom, olyan sosincs hogy a megfelelő pillanatban történik valami, de most akkor koszoljak össze mindent, ne mosogassak két napig és pakoljam tele a szennyest? :D és akkor majd tuti jön..ne máár :)))
Szorítsatok...én nem bánnám ha beletartozna Lizi abba a 4%-ba aki a kiírt napon születik.. :)

2016. szeptember 20., kedd

33. Homeo, tonic, palacsinta...

Kezdek bevetni minden házi praktikát, nem azért mert türelmetlen vagyok (kicsit lehet), de azért is hogy ne kerüljön sor a megindításra... Tegnapi NST-n minden a legnagyobb rendben volt, vizelet okés, és végre a vérnyomás-pulzus páros is. Lehet mégis hinnem kéne ezekben a homeo bogyókban, képzeljétek amióta a Gelsemiumot szedem a pulzusra -Zsuzsi tipp- azóta sikeresen letornáztunk 87-93 közé a pulzust -juhúú :)
Tegnap óta vannak haskeményedéseim, eléggé jók már ezek - mondta Zsuzsi, de azért összeszedtem, hogy miket is vetek be így már a végén, hogy Lizike meginduljon... :)

Szülésznő ajánlotta ezeket a homeo bogyókat amiket azóta is előszeretettel szopogatok:
Caulophyllum 
- Cimicifuga 
- Arnica Montana
Ezen kívül szintén Zsuzsi ajánlása volt a málnalevél tea, ami segít a méhszáj ellazításában és lazítja a kismedencei izmokat.
Eddig nem lehetett talpat maszírozni, most megkértem Attilát, hogy kicsit maszírozza, de hát szegény pont nem ért hozzá, így ebben annyira nincs reményem, hogy beindítja...elkéne menni egy pedikűröshöz :D az is mindig azt mondta, hogy nem lehet talpat maszírozni, mert terhes vagy és beindíthat valamit, na most jól megnyomkodhatná :D
Toniiic - Zsani tippje. Megittam jó 3 nap alatt 1,5 litert, meg se kottyant nekünk az a kinin ami elvileg segít benne.
Séta, lépcső - ó igen direkt mindig ha kocsizunk és leállunk a garázsba nem szállok ki fönt, csak lépcsőzzünk - biztató mondattal - de hát mintha direkt több energiám lenne most és szintén semmit nem nyomna a latba.
Palacsinta sütés - tegnap sütöttem, Zsani szerint körbejár egy ilyen mendemonda is, hogy aki palacsintát süt, az másnap vagy utána nap megszül. Ma is sütök biztos ami tuti :D :D amúgy erről még nem is hallottam, de rákerestem, találtam egy fórumot, ahol erről beszélnek kismamák :)
Rázós utak - pipa :) tegnap direkt nem az autópályán, hanem a régi úton jöttünk vissza Pécsre, hogy kicsit rázkódjunk :):)

Mivel tegnap minden rendben volt, ha addig nem is történik semmi - legközelebb szombaton megyünk NST-re :) de azt mondom történjen addig valami... <3

made by Csili

32. Még egyben

Sziasztok, egy gyors helyzetjelentés: egyben vagyunk még.
Azt hiszem Lizi anyja lánya és tudja, hogy míg odabent van sokkal tágabb, édesebb, fűszeresebb menüsort kap, mint mikor kijön - de majd meglátja hogy az anyatej is ugyanilyen jó lesz :)
A végére még több dolog összejött, úgy látszik a szervezetem tényleg kezdi úgy érezni, hogy eljött az idő, remélem üzen hamarosan űrhajóskának is hogy ideje lenne landolni a föld nevű bolygón.
Próbálom nem feladni a reményt, hogy minden rendben lesz, természetesen és fájdalomcsillapító nélkül fog menni a szülés, de van, hogy kétségeim támadnak. Visszajött a drága barátom, az aranyér és soha nem látott méretet öltött. Pénteken voltunk NST-n,most anya vitt el, mert előbb oda kellett érni, így volt lehetőség rá, hogy Zsuzsi gyorsan vegyen vért és meg is legyen az eredmény. Sajnos egyre rosszabb az eddigi példás vérvétel eredményem. Még gyógyszer nem kell, mert van még pár olyna érték ami jó - idéztem a szülésznőt. Terhességi toxémia van kialakulóban, kérdeztem mi a gyógymód: "meg kell szülni".
Érdekesek a végén ezek a hullámvölgyek, úgyhogy most éppen arra koncentrálok, hogy megint alul vagyok morálisan, de akkor most jön a felfelé ívelés...
Zsaninak megszületett a harmadik babócája :) múlt héten pénteken, minden rendben, mindenki egészséges, voltunk vasárnap meglátogatni mikor itt volt hugi is :) Eljött hátha Lizi is a hétvégén jön és akkor nyugodtan betud jönni ő is a szülőszobára, de nem így lett. A hétvégénk viszont nagyon jól telt, szuperül éreztük magunkat, lehet ez miatt is amikor eljött a hétfő, Csili elment hajnalban vissza Pestre, Attila dolgozni kicsit elszomorodtam, a nagy energiabombaság és jó hangulat után esős hétfő jött. Átmentem a táppénzpapírért, felvittem a Unisysbe, aztán buszra szálltam és kimentem Zsanihoz, hátha Áronka összerezonál Lizivel és meggyőzi milyen jó is idekint :) olyan kis békés baba, be is trotyizott a kezemben, úgy várom, hogy Liziben is így gyönyörködjek... :)
Gyereeee már Kádár Elizaaaa :)

Csili készítette nekünk pelenkatorta :) hát nem cukkii? :) mindig is irigykedtem a pelenkatorta miatt, hát most én is kaptam :$ nagyon tetszik :)

2016. szeptember 13., kedd

31. Update

Hali, gondoltam írok egy gyors "update"-et, ugyanis tegnap voltunk Mohácson NST-n. 
Hívtam a doktornőt mikor odaértünk, mondta, hogy menjek be és kérjem, hogy csináljanak NST-t és ha kész jönni fog. Fél órán át ültem a pocakomon a micsodákkal, s hallgattam űrhajóska igen szapora szívverését, valamint a jókora mozgásai között azon szurkoltam, hogy nehogy leessenek a kütyük a hasamról. Szerintem amúgy ez az nst, vagy ctg gép tutira kibocsájt valami hangot befelé, mert nagyon sokat mozgott :) A szülőszoba mellett voltam, rögtön szemben a csecsemőellátóval, ahova közben beviharzott vagy az orvos vagy a csecsemős nővérke, így gondolni mertem, hogy épp szülés van. Így is volt, láttam amikor Zsuzsi az én szülésznőm kijött az alternatív szobából és jelezte, hogy készüljön az a valaki, mert jön a baba. Izgultam, mert olyan közelinek és persze élethűnek tűnt az egész :) mivel az is volt hihi. Aztán én csak ültem tovább, odajött egy aranyos nővér, nézte a papírt, azt mondja "mehet még". Ültem tovább, közben látom Zsuzsi megint kikukkantott, mire a nővér elkezdte a babának ereszteni a vizet a kádba, juuj tényleg jön a baba. "Végre" hangokat is hallottam, a kismama csak a végére és kb 4-5 tolásnyira engedte ki a hangját, aztán pedig felsírt a baba :) olyan szép volt :) Kihozták a babát, megfürdették, az tetszhetett neki, mert akkor nem szólt egy szót sem.
Én pedig már kezdtem aggódni, hogy elfelejtettek, persze élveztem, hogy egy ilyen boldog kimenetelű szülés mellett voltam éppen, de egy jó fél órán át már elültem a popóm. Aztán hallottam a papucsos lépteit, jön a nővérke, leszed a gépről, odaadja a papírt és szól D.I-nek. Nem sokkal később megérkezik D.I, előtte még leskelődtem, a nővérke kihozta a babát, aki olyan édi volt pihepuha, fehér rugdalózóban pihengetett :) D.I. aztán hozta nekem a vérvétel eredményt is, és mondta, hogy ezt az antibiotikum kúra után meg kéne ismételni, mert a májértékeim nem jók. Nem vagyok vérszegény, nincs gond a vassal sem, de ezek a májértékek nem jók, kérdi nem fáj-e a májam. Mondtam, hogy nem, hisz ez is az igazság. Furcsa, hiszen eddig példaértékű volt a vérvételi eredménye(i)m és csak az utolsónál mutatott ki ilyet...meglátjuk...antibiotikum szombatig megy,  de azt mondta, hogy ha 5. kúranap után jönne Lizike sem lenne semmi baj. Megismételni nem fogjuk a leoltást, úgy éreztem ez ilyen biztonsági kúra, nagyon hangsúlyozta azt hogy "a csecsemőorvosok nem szeretik" - gondolom, mert ilyenkor 2-3x jobban kell figyelni a babára majd - hát istenem ez legyen már az ő gondjuk, nekem is lesz...Kaptam még kúpot is, uh reméljük a legjobbakat...mást úgy sem tehetünk. Mikor meglátta az NST eredményt, megint mondta, hogy hú megint jó magas a babának is, de talán erre is jó lesz az antibiotikum. Kérdeztem mit tehetnék még, mondja semmit, pihenjek, kérdeztem, hogy a természetes szülést befolyásolja-e ez a magas pulzus, azt mondta, hogy nem.
D.I.nek pénteken műtétje lesz, kifogják venni neki a csavarokat a lábából, ezért jövő héten nem lesz - de szülésre bejön - hangsúlyozta. Viszont plusz egy pont, hogy még így is van neki is és nekem is kihez fordulni majd, a szülésznőhöz..:) mivel Zsuzsi ott volt most, D.I. kihívta őt a szülés után, hogy megbeszéljük mikor tud nekem NST-t csinálni. Zsuzsi örömteli arccal, csurom vizesen de kijött a szülőszobáról, valószínűleg sok pozitív energiája fel is szabadult, mert hirtelenjében jött felém, olyan melegséggel köszöntött, és megölelt :) Péntekre fixáltuk az NST-t, s azt mondta ne menjek a laborba még külön vérvételre, majd ő megszúr és átviszi oda nekem :) Megint mondta a homeopátiás gelsemiumot magas pulzusra, de sajnos mondtam neki, hogy próbáltam Pécsen 3 gyógyszertárban s nem volt. Gyorsan felhívta nekünk a portást, hogy mondja meg melyik az ügyeletes gyógyszertár ma, mivel a recepteket is ki kellett váltanunk, hátha ott bizti lesz ez a bogyó. És igen a főtéri gyógyszertár volt a mi emberünk, ahol Zsuzsi biztosra vette, hogy van ilyen gelsemium. El is mentünk, olyan jó hangulatban búcsúztunk - lehet éppen a szülésznő kisugárzása tette, de már a máj dolgok nem tudtak annyira felzaklatni, s kicsit sikerült megnyugodnom.
El is mentünk a gyógyszertárba, közben eleredt az eső, csöngetem a gyógyszertárat, de nem jön senki, mivel elveszítettem az időérzékem, nem tudtam, hogy éppen pont mennyi az annyi, látom ÜGYELET 19-től. Hoppá, van még egy laza fél óránk. Ezért beültünk ott a sétáló utca végén, közel a gyógyszertárhoz egy helyre, ahol rögtön megcsapott minket a pizza illat, ezért betoltunk egyet ketten Attilával :) Hiába esett, hiába jöttünk a kórházból, jó volt a kedvünk, még mondta is Attila, hogy olyan péntek fílingje van. Hát már csak 3 nap addig, tarts kiii/tartsatok ki!
puszi

2016. szeptember 12., hétfő

30. Varázsszavak

Igen újra itt vagyunk, jöhetnek a "minden rendben lesz", "nem lesz semmi baj" varázsszavak.

Megint jól betalált egy antibiotikumos kúra így a végére, aminek köszönhetően állandó mondogatás célpontja vagyok, na de mivel másban nem tudok bizakodni, muszáj vagyok hinni benne, hogy a fenti szavaknak tényleg van varázsereje.

Na, de előbb beszámolok az NST-ről, vagyis a péntekről. Volt vizsgálat, szépen puhulunk már, a doktornő szerint akármikor lehet ebből babóca :) Viszont már az ultrahangon is és az NST-n is feltűnt neki is, hogy Lizinek is még magasabb a pulzusa (nekik eleve magasabb), viszont az NST-n ütögette a 190-et is (az átlagos normális 140 körül van). Sokat mozgott így produktív volt a vizsgálat, azt mondta D.I. hogy van még a méhlepénynek tartaléka, úgyhogy minden oké. Találkozzunk kedden (azaz ma) a kórházban következő NST-re, ha nem látjuk egymást előbb - búcsúzott. Mivel Attila is bent volt, ezután ment is teletankolni a kocsit, és megnyugtatott afelől, hogy innentől ő egy kortyot nem iszik egyik este sem, hisz bármi lehet!! :) Arra még rákérdeztem, hogy a leoltás (streptococcus) és a vérvétel eredménnyel mizu, mivel legutóbb vashiányra gyanakodott. Hű, az nincs nála, majd vasárnap hívjam, bent lesz a kórházban és megmondja.

Szombati lustis, pihenős napunk után aztán eljött a vasárnap, és délután felhívtam. Vérvétel még mindig kérdés, elvileg ma meglátjuk végre az eredményt, a streptococcus viszont pozitív lett. Az ő szavaival "nem túl jó". Aha nem, nagyon nem sajnos. Antibiotikumot kell 7 napig szednem és arra a kérdésre, hogy még mit tehetek, azt a választ kaptam, hogy "hát most hét napig nem kéne szülni, hogy lemenjen a kúra". Oké, oké most megint ez miii a töököm. Persze elkövettem azt a hibát, amit szerintem mindenki tenne ebben a helyzetben, internethez fordultam, tudom nem kellett volna. Összefoglalva ez egy olyan hüvelyi baktérium, ami amúgy alapesetben nem ártalmas, tünetmentes, olyan baci mint bármi más ami van a szervezetben. Valójában most sem rám, hanem a babára lehet sajnos rossz hatással, mert ha ő áthalad a szülőcsatornán, elkaphatja ezt, és akkor élete első perceitől antibiotikumot kell kapnia. Ami pedig tönkreteheti a bélflóráját rögtön, de ha meg nem kap, különböző betegséggel kezdheti életét, mint a légúti betegségek, vagy pedig a legsúlyosabb agyhártyagyulladás. Rengeteg jó példa van neten, vagyis pozitív, hogy minden rendben volt a kúra után, és megannyi rossz is. Sok-sok elkeseredett kismama írta, hogy nagyon oda kell figyelni erre a vizsgálatra, nehogy elmaradjon vagy bármi...Az olvasgatás után rendkívül jól el is keseredtem, sírtam egész vasárnap este. Tegnap már egy fokkal jobb volt, de azért sírdogáltam egész nap, próbáltam megbeszélni Lizikével, hogy még kicsit legyen el bent, jó neki ott, rugdosson amit csak akar, szórakozzon bátran, mert ha még egy hetet kibír, ígérem fantörpikusat szórakozunk 3-asban ha egyszer megérkezik :) Reméljük, hogy érti és így lesz.. D.I. a telefonban azt mondta, hogy curam duo-t fog felírni, amit hangosan ismételtem, így Attilának beugrott, hogy mintha ilyesmi lenne itthon. Nyugi, nem jellemző egyáltalán a gyógyszer se nagyon itthon :D de mikor Attilának volt egy folt a hátán és belázasodott pont ugyanilyen antibiotikumot kapott. Gyorsan tárcsáztam is D.I-t és megkérdeztem, hogy mennyit kell bevenni, mire ő mondta, hogy "na szuper így nyerünk két napot", 2x1-et szedjek.

Az volt még ami úgy rosszul esett a lelkemnek vasárnap, hogy eszembejutottak a szülésznő múlt hét hétfői szavai amikor kérdezte megvan-e ennek az eredménye, mondtam nincs, mire ő "áh nyugi, ha kéne gyógyszert szedni már rég szólt volna a doktornő". Hát nem így lett. Augusztus 24-én történt a leoltás, és én legközelebb szeptember 9-én mentem hozzá vizsgálatra, gondolván, hogy ekkor is elég rákérdezni, hisz azt sem tudtam milyen következményekkel járhat ha rossz az eredmény (tudom mea culpa). Ha 24-én elmondja, hogy ember telózz ide egy hét múlva, s megvan ez a rossz eredmény, már sokkal előbb, sőt már túl lehetnék az antibiotikum kúrán. Nem beszélve erről a stresszről, amit ez az egész még tök jól csinált nekem az utolsó két hétre. Most megint az van, hogy pihenjek, nehogy meginduljon valami, maradjak nyugton, mert úgyis "minden rendben lesz". 
Tudom, hogy rengeteg páciense van a doktornőnek, mint minden orvosnak, csak valahogy mégis van bennem tüske, hogy "ha előbb szól...", "ha tényleg telefonál előbb...", de persze én tanulok ebből az egészből, hiszen most, hogy már tudom, hogy ha rossz az eredmény, akkor az mivel jár, ergo legközelebb foggal körömmel harcoljak az eredményért és telefonáljak mint egy őrült...Tényleg legjobb mindent tudni, és ha úgy van, akkor inkább rákérdezni, maximum helyesel az orvos. De várni, hogy ő adjon tájékoztatást, vagy, hogy utánamenjen egy-egy eredménynek teljességgel hasztalan. Még így is, hogy magánba jársz és fogadott orvosod van. Megingott a bizalmam benne, ettől függetlenül nem váltok vagy bármi, és az is lehet, hogy csak hibáztatni akarok valakit, de most úgy érzem, ez az egész réges régen elkezdhettük volna, túl lennénk rajta, már a megnyugvás hetében lennék és nincs ez az idegesség. De nyilván mit érdekli őt, hogy utolsó napokban szét vet az ideg, 

Hát ezzel indultam neki tegnap utolsó látogatásomnak a védőnőnél, már erre is rástresszeltem, mondván, hogy fog sápítozni. Szerencsére nem így történt, rendes volt, próbált pozitív történetekkel előrukkolni - amiket amúgy neten is láttam, s megnyugtatott, hogy el sem tudom képzelni, mennyire sok kismamának van ilyen. "Volt akinek levették a mintát, meg se jött az eredmény még, de már szült". "Volt akinek az antibiotikum kúra után nem kapta el a kisbaba és természetes úton megszületett". Ahj bánom is én már komolyan lassan, hogy milyen úton vagy útfélen születik, csak egészséges legyen. Szuper érzés lesz az első napokban még ezen is filózgatni miközben először gyönyörködhetek benne, hogy vajon elkapta-e, vajon mennyire normális, hogy ennyire lélegzik, ez már gyors légzés? szóljak, ne szóljak, hogy vizsgálják? :( elkeseredtem na, mit szépítsük.

De tudom tudom, persze persze bármilyen betegséged van, majd az antibiotikum megoldja, ne aggódj. Jelenleg azt tudom csak mondogatni magamban, hogy "ez nem történhet meg velünk" "muszáj mindennek tényleg rendben lenni". Hogy így vágott Attila esze, vasárnap elkezdtem az antibiotikumot, azaz vasárnapig tart ez a kúra, s aztán jó kérdés mi lesz, ma rákérdezek D.I.nél, hogy megy ez, védőnő szerint, ha nem olyan súlyos az eredmény, nem szokták kontrollra küldeni a kismamát, ha az érték valami fölött van az antibiotikum kúra után viszont van még egy leoltás...kiváncsi leszek mi lesz. 

2016. szeptember 6., kedd

29. Szülőszoba látogatás

Sziasztok!

Fantörpikus élményben volt részem/részünk a tegnapi napon, sikerült megnéznünk a mohácsi kórház szülőosztályát. Előzmény: pénteken délután hívott a szülésznő B.ZS., hogy ellásson pár homeopátiás tanáccsal amit először kétkedve fogadtam, majd a tegnapi találkozás után végülis úgy érzem ártani nem árthat. Pénteken aztán telefonban megbeszéltük, hogy hétfőn 6-ig dolgozik, utána akkor megmutogatná nekem/nekünk a dolgokat, csak hívjam 5-kor nincs-e éppen szülésben, potyára ne induljunk el. Na hát nem is vette fel, így nem is mertünk elindulni sem, míg nem 6 előtt csörgött a telefonom, hogy "bocsi de nem volt nálam a telefonom", jöjjünk nyugodtan, fél 7-re oda is értünk, és egészen fél 9ig csak velünk foglalkozott, megmutatta az alternatív szülőszobát és ott ültünk le, hogy beszélgessünk, illetve főként ő beszélt :) 

Szeretett volna még szüléselőkészítőt tartani -mondja, de sajnos ő közben felmondott október tizen-ig van (Ausztriába veszi útja férjura után) még a kórházban, így ahogy lehet őt most beosszák folyton, ezért nem tud nekem külön időpontot még adni, de szerintem ez a két óra alatt körülbelül ezeket mondhatja el ott is, és itt meg csak nekünk mondta :) Rengeteg mindent mondott, s közben buzdított, hogy minden rendben lesz, mesélt magáról is, miért választotta ezt a hivatást, szóval abszolút számomra megteremtette a kellemes hangulatot. Az alternatív szülőszoba mellett található a csecsemő gondozó,ahova viszik a babát miután megszületett és megfürdetik, illetve - hát igen szülésznő végig úgy beszélt, hogy majd - Attila fürdeti - mivel biztosra vette, hogy ő is bent lesz. Sajnos amennyire engem megnyugtatott ez a tegnap este, őt annyira felzaklatta az egész, így mostmár nem vagyok benne biztos, hogy ő is bent lesz. Emellett van a hagyományos szülőszoba, ahova át kell menni, ha valami van, vagy ha úgy kényelmesebb szülni, és az alternatív szoba elég a vajúdáshoz. A lényeg, hogy a szoba maga is nagyon hangulatos, kellemesen be van rendezve, középen egy francia ágy, akkor van tv - ebbe lehet pendrive-ot vinni zenékkel ha van ami ellazít vagy jól esne - akkor van labda, bordásfal, különböző matracok, van kád, lehet vízben vajúdni és szülni is. Beszélt nekünk arról is hogy fog zajlani, ha egyik dolog nem tetszik, kipróbálhatom a másikat, megyünk tovább mindig, hogy megtaláljuk ami a legjobb nekem. Eresszem ki a hangom, hozzam a kedvenc csokim, kekszet, szőlőcukrot és vizet minden legyen teljesen komfortos. Az alternatív szülőszobában az érzéstelenítés nem megengedett, kis oxitocin csakis, de az egész fíling ami ott várt és a szülésznő hozzáállása is (támogatása) annyira meggyőzött arról, hogy ráállítsam az agyam arra, hogy próbáljuk meg ezt az érzéstelenítés nélküli szülést és válasszuk a természetes utat, hogy most úgy gondolom, hogy így szeretném megpróbálni. Eddig sem zárkóztam el tőle, mert gondoltam mint ahogy itt is végülis ha úgy alakul lehet kérni epidurálist és a hagyományos ágyon folytatni. De most ráálltam, szeretném anélkül. Meglátjuk :) Ajánlott gyakorlatokat pl guggolás, akkor légzésgyakorlatok amiket lehet itthon gyakorolni, esetleg zenére ellazulni, valamint azt is mondta, hogy ha majd lesznek fájások, ő szereti nem így nevezni őket, hanem majd inkább hullámoknak vagy kontrakcióknak nevezzük, hogy az agy ne társítson rosszat a "fájdalom" szóhoz. 

Kórház specifikus dolgokat kérdeztem, hogy babának mit kell vinni, azt mondta "ez nem Pécs, itt van minden" nem kell se pelust külön, se ruhát, se semmit, csak amiben hazavisszük majd a babát. Kérdeztem azt is, hogy akkor majd ha bejövünk akkor ugyanígy kell-e jönni, azt mondta igen, de úgyis együtt jövünk, mert azt kérné, hogy mi hozzuk be, most hogy a férje Ausztriában van a kocsi is vele ment, ezért örülne ha bevinnénk, de nekem ez is jó érzés volt, mert így tuti, hogy ezzel sem lesz gond, hogy papírok így és bejelentkezés amúgy. Ami papírt lehetett már regisztrált nekünk és aláiratott, ez is könnyítés már. 

Azt mondta, hogy ő az én bábám, úgy tekintsek rá, hogy ő van értem és nem fordítva, ezért bármikor hívhatom, ha hajnal 3 van akkor is, ha este 11 van akkor is, ez ne legyen probléma, neki is fontos tudni, hogy merre jár a"folyamat" mik történnek és úgyis érzi már az ember hangján is, hogy most ez tényleg az lesz-e vagy még próbáljunk ki ezt azt otthon mert lehet hogy 2 óra múlva a fájás tovább áll. De így tud ő is ajánlani majd esetleg meleg zuhanyt vagy mást hogy ha hívom és elmondom, hogy most éppen úgy érzem hogy fájások jönnek. Sosem beszélt császárról, vagy hogy valami félresiklik, vagy komplikáció még a szavakat sem, mert mindig azt mondta, hogy áh ez úgyis rendben lesz, ez úgyis jó lesz. Léleknek abszolút jól eső dolgokkal próbált spanolni, hogy ne törődjek senkivel, ne legyek ennyire szerény, vegyem elő a mediterrán énem, s ha jól esik üvöltsek majd, én teszek szívességet a gyerekorvosnak, a nővéreknek, a kórháznak hogy itt emelem a szülés számukat, és ne törődjek senkivel, ők azért vannak, hogy kiszolgáljanak. 

Azt még nem mondtam, hogy ha megszületik a baba, akkor apa fürdeti a csecsemős nővér és gyerekorvos segítségével (na ezt majd meglátjuk...), addig engem utókezelnek (méhlepény, átvizsgálás) majd apuka behozza hozzám Lizit, s a francia ágyon 3-asban lehetünk két órán át :) ekkor már nem ehetek majd ezen két óráig, mert ha fellép valamilyen komplikáció és műteni kell, akkor altatás lesz, s altatás előtt nem lehet enni. Viszont vajúdás alatt lehet és kell is. 

Én egyelőre nagyon úgy érzem, hogy ezzel a nővel megtaláltam A szülésznőt, rendkívül szimpi, bíztató, buzdító, szókimondó, vicces. Mikor látta, hogy Attila kissé bepánikolt mondta, hogy ne aggódjon ő is kiküldte a férjét, sőt még azt is mondta neki, hogy "uuuuuutállak" :D ezen jót röhögtünk, mesélte, hogy neki egy tök idős bábája volt, és belőle azt hozta ki a szülés, hogy káromkodott. Ezt is olyan átéléssel mondta, hogy ne aggódjak ha így jobb akkor csak mondjam mint ő anno, hogy a kúúúúúúúúúúú****va életbe én kiszállok :D 
Eddig ha valaki azt mondta, pl pénteken a pedikűrös, hogy szerinte egy hét és meglesz a baba, akkor azt mondtam, hogy "na most leizzadtam". Elkezdtem izgulni igen, de a tegnapi nap után annyira megnyugodtam, jó hogy van kihez fordulni az éjszaka közepén - így elkerülve a fölösleges beindulást - egyik félelmem; hogy tudom hogy néznek ki a szobák, a szülőszoba - másik félelmem pipa. Úgy érzem most már tényleg a fájdalamakat kell majd "csak" legyőzni, ami szerintem vele sikerülhet :)Szóval csak gyere Lizike ;)

Pénteken megyünk Mohácsra legközelebb a doktornőhöz, ekkor lesz az első NST is.:)

Puszi
38. hét