27. Készenlét

Szervusztok!
Bizony készenlétben vagyunk/vagyok már :)
Lizi szobájában most már felállítva a kád az állvánnyal, a babakocsi is kibontva, hordozó is :)

Ágyikóba lepedő felhúzva, állatkák kimosva, zenés körforgó felszerelve :)

És persze kórházi és külön a szülés cucc összekészítve.

Hétvégén Szántón voltunk és már oda is vittem a cókmókom, ki tudja alapon és hogy így akkor nem fog kelleni alapon...:) és nem kellett, még egyben vagyunk, 37. hét...

Hétvégén teljes pihenés volt, szombaton délelőtt a tescoban sikerült egy nyugágyat vennünk a diófa alá, így egész szombat délután ilyen jó dolgom volt :) Ebből a pozícióból csak akkor mozdultam el, ha valaki vagy inni vagy jégkrémet hozott :) Valaki azt mondta, hogy élvezzem ki ezt a kis kényeztető időszakot, mert utána már senkit nem fogok érdekelni csak a bébi :D :D :D hát jó egye-fene :P

Szombati "kalandunk" még, hogy amikor kijöttünk a mohácsi teszkóból, megláttam egy ékszerboltot, ahol éppen 50%-os leárazás volt mindenre, ránéztem Attilára, hogy bemegyünk? mondta be. Azonnal belevetettük magunkat a bébifülbevalók kínálatába és közös kedvencünk kiválasztása után, meg is vettük ezt az édi fehérarany fülbevalót kislányunknak :)

Nagyon örültünk, hogy megtaláltuk az igazit :)

Lizi egyre többet csuklik! Mindig emlegetem, hogy Anya mesélte, hogy Csili sokat csuklott, gondolom már akkor beszélni akart :P Így azzal szoktam viccelődni, hogy majd Lizi is sokat fog beszélni mint a keresztanyja :P Attila most már egyre jobban érzi, ahogy mozog, sokat simogatja a pocakot, és megtudja különböztetni egy egy boxolását és a csuklást is :) Szombat este sokat mozgott, lehet a hátra fekvésemnek is köszönhető volt, de lehet, hogy éppen helyezkedni volt kedve :)

Vasárnap is pihentem meg pihentem, olyan jól esett, 11-kor még el is szundítottam. Kicsit éreztem, hogy a pulzusom erősebben lüktet, de csak egy alvás kellett, és utána már nem. Este 92-t mértünk, legalább 100 alatt van...

Vasárnap este 5-kor aztán kimentünk a pályára focit nézni, hát egy élmény volt az idős bácsik párbeszéde, már ez megért egy misét a keservesen kiszenvedett 1-1 mellé :D Pár szemelvényt, had idézzek a 60 és fölötti évekkel rendelkező bölcs emberektől: 

"Múltkor jól összerúgtak minket, ba**meg" "dehogy, múltkor jól elvertek minket, ba**meg"

Akkor Attila kérdezi Pisti bácsit, hogy ki is az az 5-ös mezben, mondja Pisti bácsi, hogy a Szőrös, de van vagy 40 az is, erre a bácsik jobbról kérdik "ki a Ronaldo? az nincs 40 még" :D bölcs meglátás, de ki beszélt itt a Ronaldóról :D Akkor egy bizonyos ponton és két cigi mellett, elkezdték szivatni a mellettem ülő bácsit, hogy mit keres itt, hogy-hogy nem a "kanténban" csücsül. Mire ő értetlenül mondja, hát mikor szoktam én a kanténban ülni, meg vagy te őrülve? Aztán csak úgy jöttek az ötletek, hogy lehetne már lecserélni ezeket a nézői padokat, valami lelátó szerűre, ahol van légkondi és minden 5 méteren van egy "kantén", de úgy is jó ha bikinis lányok hozzák az italt. Aztán felkiált az egyik, jaja vagy bikini nélkül! Majd a pályáról kiszűrődő hangokra kezdtek reagálni, egyik focista mondja másiknak, hé "ne szakítsd el", s érkezik a jó tanács mellőlem: "ne szakíts, szakadjatok meg ba***meg, ez nem foci amit csináltok". A gól próbálkozásokat aztán a mezőn való kaszáláshoz hasonlítják, és megállapítják, hogy itt senki nem tud focizni. Annyira felhúzták magukat (persze dehogy :D), hogy már tervezték, hogy öblítik le ezt a rossz meccset, a kanténban, vagy a benzinkúton. Egyik kérdi, hogy hol az occsóbb, mondják a benzinkúton. Jólvan akkor menjünk tankolni és szálltak a biciklire..:)

Szántói nagyszülőkhöz is megvan a kiságyikó, végül nem a padláson pihenő kiságyikót gondolták megfelelőnek Anica néniék annak állapota miatt, hanem néztünk ide is egy jófogásos, matracos és ágykeretes dolgot :) Ezt nyélbe is ütöttük Nagybaracskán, így megvan a kiságy ide is :) Mondta is a fiatal pár akitől vettük, hogy látod (férjének) ezzel meg van szervezve a gyerek lepasszolása a nagyszülőknek, bezzeg mi, csak Dávodig tudjuk vinni, de vissza is hozzák a gyereket rögtön :D

Most összeszedem magam, már voltam a Rossmannban, most a bejárati ajtót akarom lemosni, az az egy még nem történt meg :P Ja és utánanézek, hogy a hordozónak a kocsiba helyezése pontosan hogy is történik.

Puszii Mindenkinek

26. Harminchatodik hét

Jó-jó, elismerem igazuk volt...kinek? mindenkinek :D az "aludj és élvezd ki az elejét a várandósságnak, mert később nem fogsz tudni..." utolért. És még Lizi nincs is itt! Nagyon rossz éjszakákon vagyok túl már egy hete, ezért is bocsi a megkésett poszttal.. Körülbelül egy, másfél hete vagyok ilyen zizi, hogy a hajnali felkelések után nem tudok visszaaludni, ami aztán szépen rányomja a napomra a bélyegét. Hiába nem egy lakás, valahogy mindiiiiig találok valami rendezni valót, takarítani valót...

Ma töltjük a 36. hetet, tegnap voltunk vizsgálaton, máris kitérek erre, de még a múlt hétvégéről :) Aug 20, leruccantunk egy napra a Balcsira. Anyuék, Csiliék és mi :) Méghozzá Balatonszemesre. Nagyon jó kis napocskánk volt, olyan gyorsan el is ment és én észre sem vettem mennyit sétáltunk aznap. Reggel 8, a beígért napsütésből még semmi sem látszott, furcsa köd és pára szállt a városra (Dombóvár), de persze kedvünk nem szegve útnak indultunk Balatonszemesre, körülbelül egy időben, mikor Csiliék is Pestről. Aztán Mosdós környékén már felszállni látszott a köd és kibújni a napocska. Amikor megérkeztünk már kész volt a szobánk, így felpakoltunk és irányba vettük a strandot :) már ez volt egy kisebb séta, de jó volt, mert így a kikötőnél felfedeztünk egy jó kis helyet, amit ebédre gondoltunk. Nem sokkal később Csiliék is befutottak és kipróbáltuk a hiideg Balatont, mármint én csak sálba bugyolálva és térdig, de végre betudtam addig menni :) Tényleg jó hideg volt, de én tuti fejtetőig betudtam volna menni normál esetben :P :) Lizike sokat mocorgott a pocakban, megint olyan érzésem volt, mintha mondaná, hogy menjünk már fürdeniii menjünk már :) Ebédre jó kis hekket ettünk, aztán pedig vizibicikliztünk egyet :) Nagyon jó kis móka volt, én hátul mint egy kiskirálynő vitettem magam, többiek tekertek, vagy éppen tolták a vizibicót a derékig érő vízben :) na de sikerült aztán olyan távolságig eljutnunk, amikor is nem ért le senkinek a lába, és végre tudtak csúszni a vizibikli csúszdájáról - mármint aki belefért :P Csili és Joci. Attila a beugrálás formáját választotta, fejessel és indián fejessel örvendeztetett meg minket, aztán pedig hogy kis víz érjen engem is ugrott egy bombát :D ezt Csili annyira megirigyelte, hogy megpróbálta utánozni, de valahogy nem sikerült :))) Anyával próbáltuk neki mondani a taktikát, de valahogy nem lett olyan nagy bomba belőle :P

Ezután pihiztünk kicsit, érdekes módon én most nem tudtam, jó volt a parton ücsörögni, nézelődtem, aztán szuszogásokat hallottam többiek felől, úgyhogy elmentem egy vízért, meg egy jégkrém is hívogatott :P Végül gyorsan eljött az estefelé, így visszasétáltunk (egy újabb 20 perc, s kicsit fölfelé is) a szálláshoz. Felfrissültünk és jött a vacsi :) Aztán pedig, hogy ezt ledolgozzuk bowlingoztunk egyet :) Itt éreztem először hogy sok lehetett a séta, és nehéz a bowling golyó :) így sok sajnos el se találta a bábukat és egy idő után kihagytam pár lövést hátha helyrejövök. Limonádéval hidratáltam, aztán jobb is lett, így leindultunk a tüzijátékra :) Kicsit nehezebb volt már haza a séta, így pár méter után pihenőztünk is, próbáltak rábeszélni a taxira, de reméltem, hogy van még tartalék bennünk és volt is :) Másnap megint bejött az időjósok előrejelzése, párás (naaagyon) és nem strandos időnk lett, kirándultunk, aztán pedig megkoronáztuk egy ebéddel a hétvégét :)

Hétfőm és a keddem is aztán a hajnali felkelések miatt elég keservesre sikerült, két hete már, hogy sajnos újabb nagyon kellemetlen "tünet" jelentkezett a semmiből :( aranyér :( kenőcs nem használt, éjszakák rosszak voltak, reggel keltem Attilával, de volt, hogy visszaaludtam reggel 10-ig, egyszerűen úgy éreztem hogy az erre való koncentrálással elfogyott az energiám. Persze egy laza takarításra hétfőn délelőtt még futotta, miután vasárnap este pityeregtem is kicsit Attilának, mert úgy éreztem félek az éjszakától, nem akarok aludni menni.. Megkérdeztem Zsanit ekkor (aki igen olvasott ilyenekben), van-e valami tippje ami segíthet az aranyeren, mert ez így nem jó. Szerencsére volt, de este 11-kor ő is írt nekem, hogy ha lehet akkor most jöjjenek a panaszpercek, mondom nyuugodtan. Hát mint kiderült sok-sok ugyanaz "bajunk" van/volt, amit aztán megtárgyaltunk, hogy nagyon valószínű, hogy a frontnak is köszönhető.. Dagadt lábak, viszkető- égető kéz-láb, éjjeli 3-4-5 pisilés, fájó pocak, nem tudok aludni...úgyhogy mintha csak magam hallottam volna.. De az ő tippjének hála... hétfőn reggel alig vártam a 9 órát, hogy a herbária kinyisson az árkádban és fussak a teafaolajért és a körömvirágkenőcsért.. Kedden volt az első estém, hogy "csak" pisilni keltem fel és utána vissza is tudtam rögtön aludni! Nem fájt, nem volt rossz érzem hogy hat! Azóta sem tudom, hogy köszönni, mert úgy érzem megmentette az életem :) :) :) Utána is olvastam ennek a teafaolajnak, mert nem hallottam még róla, és bőrbetegségekre, fertőtlenítésre kiváló. Hétfőn délután és este nagyon gyorsan hatni is kezdett, persze ekkor még a fájdalom fenn állt,este azért aludtam el, mert körülbelül beájultam az ágyba, hajnal még rossz volt, de keddre már sokkal jobb lett, s ma csütörtökön már azt mondhatom, hogy isten áldja a teafaolajat :D

Kedden átküldte a fotós a pocakos képeket, rakok párat ide :)

Eljött a szerda, Attila tudott kivenni szabadságot és így olyan jó volt kettecskén mentünk D.I-hez Mohácsra 9-re, vizsgált, minden rendben, azt mondta"még van idő", ebből arra merek következtetni, hogy Lizi még marad pocóban :) Volt mintavétel streptococcusra,amit be kellett vinnem a kórházba. A vérnyomást azóta minden nap mérem, amióta kérte, és rendben azóta is, de pulzus továbbra is 90 és 100 között alakul. Azt mondta, hogy várjuk meg a vérvételt, lehet kis vashiány is, meglátjuk, egyelőre most ezzel ne kezdjünk semmit, mert vérnyomásom nem magas. Kérdeztem, hogy amúgy "mit kéne kezdeni vele", és mondta, hogy sajnos gyógyszert kéne erre ha a vérnyomás is magas lenne..oh :/ Ultrahangoztunk is, bejött Attila is, és tádám, el van fordulva a kisasszony, már "fejen áll" :) Jobb oldalamnál húzodik a gerince, arcocskája balra van, ezt is láttuk, olyan cuki volt, kicsit pufinak itéltünk meg Attilával de éédin pufi :) Kérte is a doktornő, hogy mosolyogjon egyet, de mocorgott össze-vissza, csak úgy kergettük az ultrahangon :)2,8 kg már, amin kicsit fennakadt a szemem, de D.I. szerint ez teljesen normális, mérte a koponyáját, combcsontját, és nézte az oxigénellátást is a buksijában, azt mondta tökéletes, ez a legfontosabb, hogy ez rendben legyen - mondta. 2 hét múlva NST! A képekből már vajmi kevés dolog vehető ki, talán ez a legjobb a kis buksijával

Ezután mentünk a laborba utolsó vérvételre. Egy aprócskát várni is kellett, mert úgy volt, hogy D.I előkészíti nekem a beutalót és a terhesgondozáskor adja, de sűrű elnézéseket kérve mondta, hogy nem tudta megcsinálni reggel, mert volt egy szülése hajnalban, és örült, hogy beért ide 9-re a magánrendelésre. Semmi gond, mondtam, remélve, hogy azért lesz vérvétel :) Persze, mondta, hogy terhesgondozóba kéne előbb mennem és keresnem "Timit" akivel megbeszélte, hogy elkészíti nekem a beutalót. Rendben mondtam, s el is indultunk a kórházba. Sokan vártak a terhesgondozónál egy jó 12 perc volt mire valaki kidugta a fejét, akkor mondtam, hogy "Timit" keresném :D mondták szólnak neki, de aki újabb 10 perc után kijött tutiiii hogy nem a hírös Timi volt, mert mikor előadtam neki hogy mit szeretnék, bunkón közölte, hogy bejelentkeztem a kartonozóba, mondom nem, "hát be kellett volna" válaszolta, de őszintén nem akartam magamra venni és mondtam neki, hogy úgy volt hogy a doktornő megcsinálja nekem, de szülés volt és nem jutott rá ideje, "igen hallottam, hogy szülés volt, kérem a kiskönyvét" és aztán bement. Na mondom ezt is megkaptam..kartonozó - mi a fene hol van és különben meg boldogan elmászok oda, ha elmondod hogy minek :D de mivel ez elmaradt vártuk a beutalót, tán csak bepötyögi a következő 10 percben :D türelmesen vártunk, aztán kijött a borzasztó nagy szívességet teljesítve és leadtam a papírt, vártam soromra a vérvételnél. Már rutinosan oda sem néztem, kérdi melyik kezemből szokták, mondom viccesen innen is onnan is, volt már hogy jobbon elkezdték, de nem jött és rátértek a balra. Válasz: "hát egyik sem jó pedig". Na jó látom itt ma senki sincs humorérzékében, de csak megoldotta! :) Először volt az, hogy úgy keltem, hogy minden tök gördülékeny lesz, lesz beutaló, nem felejti el a doktornő, hát most először volt kis fennakadás, de igazából ez legyen a legnagyobb fennakadás :) 11-re végeztünk is, kinéztünk egy menüs helyet a sétálóutca végén Mohácson, de mivel még nem volt 12, egy jegeskávéval ütöttük el az időt :) Illetve voltunk a mohácsi bababoltban, kérdeztem az overált, de még nincsenek, azért egy 5 textil pelust még vásároltam :D mert múltkor állapítottuk meg Anyával, hogy ez a legjobb minőségű :)

Ebéd után aztán spontánkodtunk, voltunk az újonnan nyílt Mömaxban szétnézni, aztán a plázában, néztünk Elizánknak fülbevalót, kezd kirajzolódni melyik lesz a közös pont, ami mind a kettőnknek tetszik :) Aztán bevásároltunk, és este sétáltunk egyet a városban. A király utca végén érdeklődtük meg a sweet like Pécs-es body-t Lizikének, de kiderült csak rendelni lehet, de mivel Attila régi vágyi is, neki is megrendeltük a pólót (nekem már van ilyen ;)

Kérdezte az eladó, hogy mennyi van még, és kislány kisfiú lesz-e a pocaklakó, aztán rábeszélt egy kis cuki satyira, ami szintén hand-made, és kifordítva is lehet hordani, megvettük Lizinek :)

Jó az anyaga nagyon, szerintem később is jó lesz mert nyúlós, meglátjuk :)

Megint meleg lesz ma,mondják, hogy innentől hétfőig legalább 30-34 fokok lesznek :( hurrá... alig várjuk, olyan érzés, mintha valaki ráülne a fejedre :D már most is érzékelem, pedig még csak 9 óra. Na de hajrá mosás, pakolgatás...:)

ps.: kórházi cucc már összekészítve!

25. Egy Kádár baba szeptemberre

Ma megvolt a gyerekorvossal való találkozóm :) Gondoltam, hogy ennyi lesz, hisz nincs is szükség nagyon többre, egy 3 perc alatt letudtuk a bemutatkozást és a telefonszám cserét :) Aranyosnak tűnik, egy idősebb doktornőnk lesz, aki reméljük tapasztalatával majd segíti a mi tapasztalatlanságunkat :) Első kérdése az volt, mikor jön a baba, mondtam, hogy a kalkulált időpont szeptember 22, mire ő olvasószemüvegével az orrán konstatálja a kis naplójából, hogy igen-igen be is van nekem írva egy Kádár baba szeptemberre, ő lesz az? :) de ő ám!

Elmondta, hogy most már az a "divat", hogy a kórház neki is telefonál, így tudni fogja valószínűleg, hogy megszületett a baba, de első kontaktom ekkor még mindig a védőnő. Amikor nekünk szólni kell neki az a nap, amikor (vééégre) hazamegyünk, ugyanis másnap jön majd a védőnővel és a receptekkel. Hát már várom ezt a momentumot! Azt mondta tanácsadásra 2-3 hetente kell majd mutatkoznunk, amúgy meg majd az oltásokra.

Délután pedig Rékussal találkoztam, aki angolhome-ból jött haza kicsit és jól megetettük Lizikét, egy hatalmas pizzát nyomtunk be a Ciao-ban, aztán pedig megkoronáztuk egy mcfreeze-zel a mekiben :)) Nagyon jó kis traccsos délután volt, el is szállt az idő, mikor hazaértem már nem volt sok, s jött Attila is :) Apropó Réka aggódtál, hogy kicsit megolvadt a csoki, jelentem, hogy már sehol sincs az az olvadt csoki, jah de! a pocakomban :) Attila is evett belőle, izé megkóstolta :P 

Anya varróiskolája a héten a következő darabban zárul, azt mondta, most egy időre elteszi a varrógépet :))) hát nem csodálom, 4 lepedő beszegve, 2 rácsvédő, 1 patchwork takaró, 1 párna és végül, de nem utolsó sorban 1 cuki kis baba alá kis ide-oda rakom alátét (így neveztük el hihi):

A kismama fotóim alakulnak, a fotós nagyon igyekszik még küldött párat, most ezzel köszönök el mini posztocskámban :)

 Jó éjt, puszi!

24. Így a vége felé...

Annyit hallom mostanság, hogy így a vége felé, hogy lassan erősen szoktatom magam a gondolathoz, holott sokszor azért abban bízom, hogy első baba nem jön olyan korán :))

Múlt héten kezdődött gyomorégésnél Anyu mondta először, hogy neki is égett a "vége felé", akkor tudatosult először bennem, hogy már itt tartunk, a vége felé...

Hétfőn aztán jártunk a védőnőnél is, tegnap azért nem számoltam be, mert kicsit nem voltam a toppon. Délelőtt még vasaltam, de délután vízszintbe helyeztem magam és maradtam is míg Attila haza nem ért. Fájdogált a hasam, olyan voltam, mint egy partra vetett bálna, sehogy sem volt jó. Biztos, hogy az idő is, meg hajnalban fent voltam párszor és alig bírtam visszaaludni. Két olimpiai verseny között aztán délután aludni is tudtam egy órácskát, nagyon jól esett, és ennek ellenére is ma éjjel jól aludtam :) reggel jól keltem, úgyhogy érzem a mai nap jobb lesz :) bár esik és dörög, de nem baj. Úgy érzem újra tudok levegőt is venni, komolyan tegnap még ez is nehezemre esett.

Szóval védőnő..mértünk vérnyomást, 126 volt de a pulzusom nála is 100 volt sajni. A legutóbbi doktornőnél tett látogatás óta ugyanis folyamatosan mérnem kell (ő kérte) és minden nap rendben van ilyen 110-120-130 értékek amiket mérünk, de a pulzusom az mindig 90 fölötti. Védőnő szerint 100 alatt kellene tartani, s félő, hogy ez miatt a doktornő majd újra javasolhatja a kardiológiai vizsgálatot. Jajj neeee már légysziiii :) :/ Vizelet rendben, teljesen negatív -ahogy ő fogalmaz. Súlygyarapodás +2kg. Baba szívhangjai jók :) Rákérdeztem erre a kidülledő anyajegyekre a nyakamon, természetesen látott már ilyet, azt mondta, hogy ez hormonális sajnos hiába mennék vele orvoshoz, úgysem tenne (tehetne) semmit.. Szoptatáskor el fog múlni, vagy ha nem, akkor kell orvoshoz fordulni. De! amúgy is "ez a vége felé teljesen normális" - hoppá, holnap töltjük a 35. hetet! Szóval kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy ez már tényleg a vége..

Pont láttam facebookon is, hogy újra indulni fog a sztárban sztár..szeptember 11-től, kérdeztem Lizit, hogy van-e kedve együtt nézni, vagy az első fellépőket még kettesben fogjuk Apával, de nem nagyon felelt, lehet még gondolkodik :P

Ééés dobpergés, készen van Elizánk patchwork takarója Anya jóvoltából (alias Nagyii), csudaszép lett, nagyon vidám és Lizis :))hihi

Eleje:

 Hátulja:

Azt hiszem mostanra sikerült beszerezni nekem a kórházi motyót, utolsó reményem a dombóvári két kínai volt. Elsőben - amelyik amúgy sokkal nagyobb - háát mondjuk azt hogy volt valami, féle, olyasmi de nem egészen erre gondoltam és főleg nem ennyiért (4000 Ft - 6ért már h&m-ben veszek az árkádban..) így hát ténylegesen utolsó mentsváramnak gondoltam a másik kínait az utcánkban. Amikor rákérdeztünk Anyával, az eladó arcáról azt lehetett leolvasni, hogy kizárt, ilyen nincs, de azért mutat valamit, meg amúgy is ezek a vastagok vannak, hát meglátjuk - mondja. Aztán elővett egy vékony köntöskét, szürke melegítős színe van és maci van rajta, gondoltam mindegy már, csak legyen már egy :) Na igen, de akkor most keressünk méretet :( A szerencse aztán mellém állt, és találtunk egy 3XL-eset, és mikor kibontja a csomagot a nőci mondja, hogy ehhez még jár egy hálóing is és így 1600 Ft. Na mondom ez kellll, mostmár csak passzoljon ez a 3XL :) és passzolt. és megvettük és siker és juhu! :)

Most már a kelengyelistán képzeletben nincsen zöld szín (ezzel jelöltem ami nincs meg), lassan összepakolom a kórházi motyóm. Ja igen még egy cumisüveget beszerzek  (abból még csak egy van, biztonság kedvéért veszek, hogy legyen kettő) és még Lizinek jó lenne egy overál. Na igen mikor mostunk, vasaltunk én összekészítettem mit gondoltam babóca hazahozatalra neki ruhának, mire Anya óvatosan megkérdezte, hogy nem lesz ez kevés? Sajnos tök buta vagyok (remélem csak még :S) fogalmam sem volt vagy eszembe sem jutott hogy ez kevés :( Gyorsan írtunk Zsaninak is aki kiegészítette nekünk a dolgokat. Lényeg, hogy én csak egy fölsőt és egy nadrágot készítettem össze meg persze satyit, kiskesztyűt (ahj mennyi ilyen bakit fogok csinálniiii :'( ) holott minden ruha alá kell egy body. Ezen felül ha hűvöske lesz jó lenne egy overál is, ha ez nincs végülis megteszi egy pokróc is. Gondoltam ezen már nem akadunk föl, irány a bababolt Dombóváron, rögtön meg is néztük Anyuval, de sajnos - hogy idézzem az eladót - "még azok nincsenek kirakva", mert nincs még ősz. Köszi, köszi erre rájöttünk, hogy még nyár van :P meg aztán kihozhattál volna 1-2-őt ha csak annyi a problem, hogy nincs kirakva, de ahogy akarod..:) majd akkor visszanézünk ;)

Össze kell készíteni a dokumentumokat is majd, bizony házassági anyakönyvi kivonat, meg minden..

Egy valami azonban hiányozni fog! A szülési terv..::D bocsánat, de ez számomra olyan röhejeeesen hangzik. Hogy lehet ezt megtervezni? Először a védőnő kérdezte, mikor beszámoltam neki arról, hogy kaptam szülésznő telefonszámokat és felfogom hívni augusztus elején, hogy addigra legyen szülési terv. Mikor ezt elmondtam Zsaninak, röhögött ő is, aztán persze viccelődtünk ezen, hogy persze anélkül már tán be se engednek a kórházba? és legyen B terv is? Meg hogy megy ez, két vajúdás között prezentáljuk is nekik esetleg Power Pointban? Miii van? Azt sem tudom, hogy mikor és hol leszünk éppen, mikor esetleg Lizi úgy gondolja, most már jobb lenne kint. Mit tudok a szülésen tervezni? Biztos, hogy van aki azt mondja, hogy enélkül nem lehet, az kell és igenis meg lehet tervezni, hát akkor én meg erre azt mondom, hogy nem tudom és nem is akarom megtervezni azt, amit még soha nem éltem át. De kicsit megnyugtat, hogy Zsani aki két gyerkőcön van túl, még ő is röhög ezen. Addig jutottam, hogy beírtam a Google-ba és kiadta, hogy "szülési terv minták - letölthető". Lehet ha ezt kitöltöm, akkor az azt jelenti, hogy ha beérünk, ahelyett hogy én vagy Attila beszélnénk, egész egyszerűen csak csöndben kell maradnunk, mert a papír elmond mindent helyettünk? Viccelünk kérem szépen? :) Arra gondoltam, hogy a szülésznővel ha találkozok akkor fogjuk megbeszélni azon kórház specifikus dolgokat, hogy pl kell-e vinni pelenkát, ruhát a kórházban való tartózkodásra a picinek, vagy nem, illetve, hogy mikor hívjam hány perces fájásoknál...és ahogy az olaszok mondanák "punto.basta" azaz pont és kész.

Puszi Mindenkinek :)

23. Második itthoni hét

Halihó,

Második táppénzes hetem is eltelt és ugyan sokan azt hiszik, hogy fullos pihenéssel, ki kell ábrándítanom őket, hogy nem, nem alszok 10-ig és nem kímélem magam ami az itthoni dolgokat illeti. És még egy filmet sem nézteeeem (leszámítva amit hugival egy hete este) :( remélem hamarosan most már tényleg sikerül :)

Hétfőn és kedden még a lakást rendezgettem, főzőcskéztem ilyesmi :) Voltam anyagért az itthoni rácsvédőhöz a Király utcában. Alig múlt 9 óra, alig voltak nyitva a király utcában a vendéglátóegységek, elidőzvén az anyagokat válogatva már majdnem 10 körül lett, de sajnos még mindig csak kipakolóban voltak a cukrászdák. Megvallom őszintén egy fagyit szerettem volna enni, de nem jött össze :):) annyi baj legyen persze, csak úgy jól esett volna. Ami még meglepett az, hogy mint ahogy ezek is 9-kor, úgy a boltok is 9-kor nyitnak (elvileg) viszont ez sajnos nem így volt. Szerettem volna megnézni az ékszerboltokban Elizánknak a kis fülbevalót :) Déditől fogja kapni a kisboxolónk :) A séta amúgy tök jól esett, szinte már hiányzik is, persze nem a 35 fokban, de szerencsére erre a hétre inkább a 30 alatti fokok voltak jellemzők. 

A pocak az most már tényleg jó nagy :) akár egy görögdinnye :) A köldököm kezd kifordulni, nem fájdalmas, de látványos már a tükörben zuhanyzás előtt :) Sosem értettem a filmekben a kismamáknak miért vannak olyan érdekes mozdulataik amikor felkelni a székből, de most már ezt is megértem. Elég bénácskának érzem magam, de azért próbálok természetesebben felkelni. Ha fekszem talán könnyebb, mert akkor az egyik oldalamra gurulok és az egyik kezemmel könyöklő pozíciót veszek fel, a másik mancsom belehelyezem ebbe (mint aki szkanderozik) és felnyomom magam  :))))))

Hétfőn és kedden is néztem egy Hadas Kriszta Jön a baba online sorozatot (bizti van aki már hallott róla), hát sokszor nem szimpatikusak a párok akik benne szerepelnek, de a szülésnél azért mindig sikerül pityeregni kicsit. Olyan megható mikor megszületik a kisbaba, és még kék és fehér színekben trutyiban pompázik, de véégre itt van és síír, de nagyon :) várom, hogy találkozzak Lizivel és sírjon jó hangosan :) kiváncsi leszek persze, hogy lesz nekünk, hogy alakul majd az egész, de azt hiszem a sírás garantált lesz ha meglátom egyszer ki volt aki 9 hónapon át rugdosta a bal oldalam, boxolt a pocakom elejében, melegített még a 18 fokban is és aki üzengetett az Apukájának egy-két kopogással :)

Szerdán aztán Anya jött Pécsre, ebédeltünk itthon, majd elindultunk a Király utcába, ahol megint a méteráru boltban kötöttünk ki, s válogattunk anyagot Lizike Patchwork takarójához. Nagyon jó kis kombinációkat találtunk ki szerintem:)

Voltunk egy-két ékszer boltban megnézni a babafülbevalókat, általában egy olyan 10 féle van és kb ezek vannak minden ékszerésznél. Legalább tudom most már a kínálatot, így célirányosan mehetünk Attilával oda amelyik legjobban tetszett :) Aztán fodrásznál is jártunk :P lentebb látjátok miért :P és szerdán este hazamentem Dombóvárra, ugyanis csütörtökön reggel fogorvossal kezdtem. Csak ellenőrzés volt és hál'Isten minden rendben :) Azt mondta, hogy az ínyem is makk egészséges, ami ritka, mert ilyenkor a kismamáknak már szokott lenni gyulladt íny rész. És beköszöntött a nagy semmiből a 16 fok :) istenii volt, el sem tudom mondani micsoda felüdülés ez ilyenkor :)

Fogdoki után pedig fotózkodni mentünk :) Na ez is egy olyan volt számomra végig, hogy ezt mi tuti nem. Nem azért mert nem láttam szép pocakfotókat, de valahogy ez nekem sosem volt kérdés, mígnem rátaláltam egy tök jó kis ajánlatra. Egy dombóvári fotós osztotta meg azt a kedvezményes lehetőséget, hogy ha nála csináltatja valaki a pocakfotókat, akkor a csecsemőfotózás ingyenes. Jobban örültem volna, hogy inkább a pocakfotózást hívjuk az "ingyenesnek'' hogy nyugodtabb legyen a lelkiismeretem :D de egye fene. Ami hátsó szándékom volt, meg is osztottam a fotóssal. Ez nem más, mint az, hogy Lizikével lehetőleg had ne kelljen szeptember végén - október elején lerohanni Dombóvárra a fotózás miatt, lehetne-e novemberben megejteni valami karácsonyi  pompában :P aki közelebbről ismer tudja, hogy karácsony mániás vagyok, egész éven ezt várom, kivéve idén...:) de már most is kérdeztem nyár közepén Attilától, hogy mikor lesz már karácsony? ? :) Természetesen a fotós is hozzátette, hogy nála akkor már minden a karácsonyról szól és nem akarta összevonni a kettőt, de most az egyszer kivételt tesz velünk :) A fotózás előtt volt kis lámpaláz, ami emlékszem az esküvőkör is megvolt, de ott legalább segített a pálinka :)))) itt ez nem volt opció... Jó hangulatban telt, sok ötlettel és szerintem egész jókat hoztunk ki belőlem :D :D

Két hét múlva lesz meg az összes, egyelőre aznap rögtön átküldött 10-et, amik már elnyerték a tetszésemet, szerintem ízlésesek, sajnos a majdnem 100 kg hústömeget nincs az a gép (jó tudom létezik photoshop :))) ami letudná nyisszantani, de ez nem volt most cél na.
Attila nem tudott ott lenni, hiszen dolgozott, de nagyon örültem, hogy Anyát rábírtam venni legalább egy fotóra, persze szerinte ezt sem kellett volna..hát DE! :)

Csütörtök délután aztán Anya neki is állt a patchwork takarónak, illetve beszegett még két lepedőnek valót Lizi ágyikójába. Én rakosgattam össze a kockákat, a patchworkhöz, remélve jó kombinációt hozok ki, a cél az volt, hogy az alján legyen a sötétebb szekció, fölül pedig a világos :) majd mutizom ha lesz fotóm róla :)

Lesifotó anyuról a varrógéppel :P

18 fok ide vagy oda mi Anyuval egész nap nyári ruhában flangáltunk a városban :)) persze többen kabátban és nadrágban inkább, de minket ez nem zavart. Sajnos az ujjaimat és lábaimat se, mert azok valahogy sikeresen bevizesedtek. A karikagyűrű sajnos többé nem jön már fel :( Az eljegyzési gyűrűm is ami eredetileg nagyobb méretű, most megtud akadni, de legalább ezt feltudom még tenni :) A fotózásra azért felerőszakoltam a karikát is, de ez lett este az eredménye:

Eljött a péntek is, egész nap mostuk a kisruhákat és vasaltuk, aztán becsomiztam őket, hogy viszonylag sterilek maradjanak :) Így visszahozni is jobb volt Pécsre. Azt hiszem egy hétig csináltam volna itt, mert ezen a pici teraszon lassabban és kevesebb ruha is tud száradni, míg otthon azért a kertben van hely, odasüt mindig a napocska, és így egy teljes nap elég is volt megcsinálni ezeket. Textilpelust volt nehéz vasalni, de megküzdöttünk velük :)
Kis részlet a becsomizott rucikból: :):) kifogom őket rakni, de még fertőtlenítem az itteni komódot :)

Este aztán vártuk a népes családot, Csiliék is jöttek haza, és persze Attila is begurult este :) Csiliék meghozták a vateráról vásárolt kiságyat amit Dombóvárra vettünk a nagyiékhoz, nagyon klassz várom, hogy a szobánkban legyen az is már :)

Szombaton pedig miattam Igalba mentünk, ugyanis csak ott ettem idén nyáron eddig jó hekket és úúgy fájt már a fogam rá :)) Többieket sem kellett nagyon győzködni, így indultunk is kicsit lazítani:)

Új hét kezdődik, 35-be lépünk, új "tünet"ként lépett elő a gyomorégés, próbáltam már mentát rágni, kekszet, babapiskótát, anyu még 11kor este is nekiállt nekem mert neten azt olvastam főtt krumplit csinálni..de egyelőre nem használ semmi, csak az ha eszek :D mert akkor nem érzem...étvágyam érzem nagyobb és nem unom még a dinnyét :) Következő posztban írok mi volt a védőnőnél és hogy hogy áll a patchwork takaró ;) puszi addig is ;)

Közeledik a vége??????

22. Visszafordulhatatlanul rohan az idő

Bizony!

Második itthoni táppénz hetem kezdtem meg, s azt kell mondanom még mindig nem unatkozom :)

Jól telt a hétvége, pihenős volt és hugis csajos :) Attila Győrben volt esküvőn, képviselt bennünket, Csilike pedig jött vigyázni rám pénteken. Olaszországi nyaralásuk után természetesen nem maradhatott el unokahúginak is egy kis ajándék:

Rögtön egy nutellás kaláccsal kezdte meg a kedvemben járást, amiből azóta körülbelül már csak egy szelet van :) isteni lett imádom és olyan régen ettem nutellát, hogy ihajj :) persze hogy a többi része ne legyen oly hízlaló xilittel és teljes kiőrléssel készült :)

Ebéd után szombaton vékony fürdőköpeny keresésbe kezdtünk, de még mindig nem jártunk sikerrel..egyelőre még ez hiány cikk ami a kórházi motyómat illeti. Sehol sem lelek egy vékonyka kis takarózót, de még nem adom fel, végtére is picit több mint 5 hetünk van...micsoda???????? csütörtökön betöltjük a 34. hetet és aztán kezdődik a 35. Hihetetlen, mi történt az idővel és a hetekkel? Elrepültek...

H&M, C&A és kínait is megnéztük Csilivel, aztán rábeszéltem magam egy szoptatós melltartó vásárlására. Valahogy én még (?) ezzel nem tudok azonosulni, nem szerettem volna külön egy ilyet beszerezni, csak ezt is arra a listára tenni, hogy majd...ha kell. Viszont a babakelengye lista szülőszobába/kórházba kell szekcióban szerepel méghozzá 2-3 mennyiségben. Nem értem de nem baj, azt hittem pizsiben leszek (leszünk többi kismamával, akiket majd nem zavar ha szoptatok :D) de azt se szeretném, hogy tapasztalatlanul álljak ki az elképzelésem mellett, és esetleg pont az önbizalomhiány miatt ha megkérdezi egy ápolónő, hogy hol van a szoptatós melltartó akkor meg se merjek mukkanni. Ha ők szerintük kell ám legyen bent lesz a táskában, de hogy én (hangsúlyozom még?) nem tudom elképzelni hogy önszántamból előveszem az tuti. Hiszem azt, hogy a kórház pont az a hely ahol nem fognak ezért megszólni, de sosem lehet tudni. A nyilvános szoptatásról pedig...hát tele van vele a híradó, kit mikor hol kapcsolnak le, üldöznek ki, múlt héten nekünk is volt egy tapasztalat, mikor a doktornőnél (D.I.) jártunk (konkrétan tényleg van aki még direkt provokálva csinálja azt), én csak annyit mondanék, hogy egyelőre tapasztalat nélkül is hiszem, hogy lehet ezt úgy is csinálni, hogy éppen ne botránkozna meg az is, aki még életében nem szoptatott. Ha szoptatni kell akkor kell pont, de egyetlen emlékem erről Anya húgával van, aki emlékszem így járt a veszprémi állatkertben, s az egyik pihenőnél szépen pelussal eltakarva (nem, nem fullad így meg a gyerek) sikeresen túlesett rajta. Senki nem látta, nem botránkozott meg, nem azért ment az állatkertbe, hogy ott szoptasson, de így alakult, s megoldotta a lehető legkevesebb figyelem vonzásával. Erről egyelőre ennyit. Majd kiderül, hogy lesz eztán velünk ;) Ha ekkor rászólnak Anya húgára, na azon kiakadtam volna az biztos. Ha rászóltak volna a múlt héten a váróban szoptató anyukára azt sokkal inkább megértettem volna...bocsánat ha ez valakinek megbotránkoztató, de nekem az volt megbotránkoztató, hogy ő két facebook üzenet közben nem talált más megoldást a síró gyerek elhallgattatására (direkt nem a megnyugtatás szót használom) csak ha kiveszi a mellét és "odadobja" a gyereknek, majd folytatja a telefonpötyögést. Érdekes mód, a babának két csócsálás után nem is kellett tovább..

A C&A-ban aztán rám vigyorgott ez a cuki szundikendő, ami aztán este mellettem aludt (Attila híján) kellett valami puhácska :)

Szombat este sétálni voltunk Csilivel és Elizával a pocakban (várom már, hogy ezt úgy is leírjam, hogy sétálni voltunk a jó levegőn Elizával a babakocsiban :) Nagyon jó idő volt az előző esti vihar után, pont kiváló egy sétához. Az Egyletben aztán én limonádéztam, Csili pedig megkóstolt két különleges sört, amikbe én is belenyaltam :) Finomat vacsoráztunk itt, aztán pedig a Király utcában kávéztunk egyet a Frei-ben :) Tök jó volt amúgy, hömpölyögtek az emberek, szeretem amikor ilyen élet van a belvárosban :)

Este romantikus filmet néztük , mi mást ha nincsen hímnemű a közelben :P
És koktéloztunk, mojito :) (nekem senza alcohol).

A heti takarításban való elfáradás nagyon megérte, ha azt nézzük, hogy vasárnap aztán tényleg minimálisan kellett hogy hozzájáruljak (krumplipucolás) az ebéd elkészítéséhez, ugyanis Csili főzött én nekem tényleg csak a pihenés volt a feladatom :) Nagyon jól esett, köszi hugiiii <3 Jó kis hétvége volt, igazán jót pihentem :) Vasárnap pedig délután arcpakolást csináltunk, kávé zaccból, tök jó fekete volt az arcunk :D mókás volt tükörbe nézni :)

Na jön az új hét..:) puszi!

21. Pániiiik gomb

halihó :)

Na első "pihenős" hét, vagyis inkább sokan ezt gondolják :D hát nem így történt, elkezdtem takarítani. Nem bírtam megállni, tudom, hogy még kell és ezt is ismételni kell majd, de elkezdtem egy alaposabb takarítást, így minden napra jutott egy-egy szeglete a lakásnak :) lassan, de alaposan mentem végig, még így is maradt azért, de nem baj, holnap péntek és kis pihenőt tartok :)

De minden lassabb már, így ezért is húzódik el a takarítás, van hogy lecsüccsenek egy túró rudi erejéig, ha már csorog rólam a víz :)

Szerdán mentünk terhesgondozásra itt Pécsen, most nem volt ultrahang, minden rendben volt, a doktornő szerint le is lehet csökkenteni a magnéziumot, 3x1-re. Nincs sok vissza már ameddig szedni lehet, ha hiszitek ha nem, már csak 3 hétig :) a 36-ig. Ma betöltöttük a 33. hetet :) a Veress Endre Rendelőintézetben voltunk most, ahol a váróban két kismama már a kisbabájukat ringatta. Mind a kettő kissé sírós állapotában volt, és hát így nem kertelek, rámtört a pánikolás. Igen tudom babák sírnak, mily meglepő:) de az jutott eszembem hogy mindjárt itt lesz Lizi és fog sírni és sokat és sokszor nem tudom miért, és hiába ringatom, nem akar megnyugodni miii leeesz mi leeesz. Annyira belelendültem a két baba sírása miatt, hogy rendesen felhergeltem magam s a sírás kerülgetett. Gyorsan megbeszéltem magammal, hogy ezt abba kell hagyni, Így sikeresen átlendültem a pillanatnyi pánikon, amiről este aztán megkérdeztem Zsanit, hogy normális-e. Persze, mondta, az inkább a nem normális, ha valaki tagadja. Nem volt jó érzés az a tipikus szoci rendelős környezet sem, de az hogy mostmár ennyire közel vagyunk néha elgondolkodtat, néha úgy érzem félek. Már elkezdtem a kórházi csomagom is összepakolni :D tudom még azért korai, és nem filózok ezen, nem depiztem be dehogy nyugi :) Arra próbálok koncentrálni, hogy nem kell félni, ha történik valami, ha megindul, az azért lesz jó,mert akkor nem sok idő és itt lesz velünk Kádár Eliza :)

Úgyhogy kikapcsolom a pánik gombot :)

A héten alakult kicsit űrhajóska "tisztasági csomagja", sikerült babapopsitörlő kendőt vennem akcióban a Rossmannban, és a tescoban is vettem kétféle new born pelenkát. Anya javasolta, hogy mivel anno Csilinek is, nekem is más-más pelus jött be, az elején ne vegyek csak kis adagnyit és két fajtát, hogy meglássam mi lesz jó Lizike popójának. Így is tettem, majd még körbenézek ami a márkákat illeti és szeptemberben is esetleg hozzá csapok esetleg egy-két csomagot. Vatta, fültisztító (a köldökcsonkhoz nyugi nem a füléhez) pipa. Még lázmérőt is be kell szereznem a patikában! el ne felejtsem :)

Az alvás már nem az a megnyugvás, mint az elején. Ó mennyit aludtam akkor, és milyen békésen, most pedig már csak akkor tudok egy pár órácskát nyugodtan aludni, ha tényleg totál lefárasztom magam, és mint egy beájulok az ágyba. Ezért kelek minden nap Attilával, hogy estére méltóképp fáradt legyek, ehhez hozzájön a takarítás és akkor ebéd után már lecsukódik a szemem. 15 percet tudok is szundizni, de sajnos nem többet, nem úgy mint mikor táppénzen voltunk az elején és volt, hogy 2 órát aludtunk délután :) semmi baj, túléljük és lesz ez még így sem :)

Attila esténként bekeni a lábam, ami olyan jó, hogy már azon betudnék aludni. Akkor szokott Lizivel játszani, valamelyik este olyan jót röhögtünk! Bekopogott neki kettőt, mire Lizi visszakopogott neki kettőt :):) annyira cukimókus volt, emlékezetes maradt. Én még mindig úgy érzem, hogy keresztben van és bal oldalamon van a lába, mert ott szokott rugdosni, és jól látszik is, és Attila is érzi ha odateszi a kezét.

Ha van ötletetek filmekre, írjatok kommentben :) Gondoltam, hogy majd talán (?) jövő héttől filmezek, egyelőre egy van a listámon a Vándorút c film amit nagyon szeretek :) meglátjuk, hogy alakul. Tervben van még a bébiőr és a csed,gyes-gyed papírok tanulmányozása, a maradék takarításokon kívül :) de nah csak belefér majd egy-két film :) 

Következő vizsgálat, jövő hét csüi fogdoki ellenőrzés, aztán aug 24-én Mohács terhesgondozás és vérvétel.

Ma felhívtam a szülésznőt is aki szimpinek tűnt, azt is fogadok, így bebiztosítom magam, valaki csak megjelenik majd abban a pillanatban :))) Azt mondta szeptember elején tart majd egy felkészítőt, megmutatja a dolgokat, és majd hív. Oké mondtam, első baba nem tudom hogy mennek, akkor jelentkezzen ő. Ma még a háziorvost is letudtam, felvettek táppénzes állományba, még jó, hogy ilyen közel van (szemben velünk) mert két takarítás között izzadtan, itthoni ruhában hívtam fel és naivan arra számítottam mivel két hetente tudja adni a táppénz papírt, most elég csak, hogy bejelentem. Hát nem, most azonnal menjek át :D ezért gyorsan összedobtam magam és akkor átballagtam. Elmagyarázta az asszisztens a procedúrát, a lényeg, hogy először csak egy hétre adnak papírt, utána mehetek két hetente. Mindig okosodik az ember na :)

Jó éjt megyek lassan, kerülgetnek az álommanócskák!

20. Hétvég(r)e

Juhú :)

Szombaaat! Ebédre olaszos tészta készült, aminek köszönhetően belepte a lakást a finom paradicsomos, bazsalikomos, fokhagymás illat, és persze ez erőt adott Attilának a délutáni kiságy összeszereléshez :)

Kikás, (igazából IKEA-s style ez is) apró darabokra szétszerelt ágyrészek voltak összecsomagolva egészen kicsi dobozokban. A leírás olvasása közben volt egy-két "hogy a sza**ban van ez", "ekkora hülyeséget", mert sok helyen nem volt egészen egyértelmű a logika, de végül Attila megoldotta. Itt kezdte el a nappaliban, mert nagyobb a hely, én néha segítettem be, ha nagyon kellett egy plusz kéz, de alapvetően a kanapét nyomtam, mert megviselt a hajnal. Az utolsó munkanapomon - valaki meglovasította a nagy dobozom, ezért egész nap derékszögben volt a lábam és úgy bevizesedett a lábam, hogy a lábfejem az amúgy kidudorodott ereim eltűntek :) ennek (?) köszönhetően 3x görcsölt be a vádlim éjjel és másnap jó kis izomlázam volt.

Jó meleg volt szombaton is, Attilának gyöngyözött a homloka, aztán volt még egy-két "mi a f**om ez", "ez hova jön", de aztán megoldott mindent :) Az ágyneműtartót is! Egy 3 órás munka eredménye..:)

Aztán persze munkája elismeréséül engedtem, hogy ő válasszon filmet, és elmentünk a moziba, Star Trek -egyik kedvence- amire aztán beültünk, és 3 D-ben néztük ahogy a fura lényeg és az ember szerűek a galaxisban harcolnak. 

Vasárnaaap! Délelőtti vasárnapi szokásos ebéd főzéssel foglalatoskodtam, amíg Attila logisztikázott a szobánkban. Elmondtam az elképzelésem még szombaton, amikor is kicsit kétkedve nézett rám, hogy fogjuk megoldani, de aztán nekilátott, egyik szekrényt ide a másikat oda tolta, vitte, hozta, végül pedig még ebéd előtt sikerült együtt beszenvednünk a kiságyat is :) igaz az ajtót le kellett venni hozzá, de jelentem befért!

:) még hiányzik az ágynemű, a rácsvédő és a zenés körforgó is, még elég csupasz, de íme a szobánkban van a nem is olyan kicsi ágy :)

Mikor visszaraktuk az ajtót, meglepődve vettük észre, hogy nekimegy a kiságynak :) jóóó nem voltunk meglepődve annyira, de azonnali megoldást igényel, mert nem szeretnénk, ha a kiságy ez miatt ütközéseknek lenne kitéve. Ezért néztük is neten a lehetőségeket, holnap irány a praktiker!

Délután pihike volt, forma1-en kiválót szundítottam, mikor vége lett, muszáj volt egyet sétálni, mert az is baj lehet, hogy elszoktam a sétálástól, ezért 4kor felkerekedtünk és egy jó nagyot sétáltunk 6-ig. Ettünk egy finom sütit a Jókai cukrászdában, és egy limonádét a Caflishban, majd elmentünk egészen a Búza térig és úgy haza. Jól esett nagyon :) bár jó meleg volt.

Estére vacsira Attila egy Street Kitchenes Gatsby szendvicset nézett ki a neten, amit kedve is volt megcsinálni, így én csak henyéltem a kanapén :P jó a grill fokozathoz és az olivaolaj mennyiségéhez kért segítséget, de nagyon jó volt, hogy azért a séta után kicsit ledőlhettem. Amúgy isteni finom nagyon ajánlom ezt a receptet, a cayenne bors tényleg megbolodítja kicsit a csirkehusit és szuper ízt ad az egésznek :) 

Akit érdekel a recept: http://indavideo.hu/video/Gatsby_szendvics_piri-piri_csirkevel

Holnap már augusztus!!!

19. Utolsó munkanap

Sziasztok!

Hát ez is elmúlt, jó volt, meg volt, azt hiszem hiányozni nem fog :) Mivel már egy éve nem az olasszal foglalkoztam, egyelőre nem gondolom, hogy visszasírom a munkát. Viszont még mindig sok olaszt hallgatok :P és így teszek majd Elizával is az tuti :) legalább legyen neki is a fülében ez a mediterrán szeretet.

Amúgy elmúlt, de tényleg, bementem, meleg volt, a munka laza volt, azt hittem sosem telik el az idő de végül csak eljött a 7 óra. Előtte volt egy exit check list, amit végigpásztáztam, ez ismerős volt, mert már Pesten mikor "céget váltottam'' akkor is ilyet kellett kitöltenem. Lementettem a gépemről egy-két dolgot, kinéztem utoljára az ablakon, s végül 7-kor leadtam a portás bácsinak a kártyámat.

Milyen kis sopánka voltam mi? 2014 április van a kártyámon, de valójában márciusban kezdtem, csak késett a kártyám, mert Amerikából hozatták.

A portás bácsi aztán megkérdezte, hogy mikorra vagyok kiírva, mondtam, hogy szeptember, mire ő: ú az nagyon messze van még! akkor két baba van bent? mondom hát persze szeptember minimum jövőre van és van ott 3 is! Amúgy nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem nagyon nincs már messze, szalad az idő,és úgy érzem ez már semmi!

Vannak blogok amik azt írják, hogy jaj ilyenkor már bármelyik pillanatban úgy érezheted, hogy meg fogsz szülni, boh, én nem érzem még, inkább azt, hogy tényleg minden sokkal nehezebb. Vajon ilyen lesz az öregkor is ? :) nem adom fel, igyekszem, de most már vannak határok (értsd nagy pocak :D) és lábfájás, de meglepődve nem vagyok ezeken egy cseppet sem. Olvastam Tatár Csilla blogját is egyszer, hát mit ne mondjak, nagyokat néztem, amikor vádolta a világot, hogy neki arról senki nem szólt, hogy ez milyen fájdalmas, hogy szülés után nem tud leülni, hogy így meg úgy...és hogy legközelebb tuti császárral szül...nem is értem, mondjuk kinek kéne szólni? az orvosnak, hogy nah maga most 10 hetes, de jól gondolja meg, mert a végén az utolsó 2 hónapban nem tud aludni, lelassul, és jah a szülés fáj ám aztán meg nem lesz egy leányálom létezni sem, úgyhogy jól gondolja meg! :D csak én röhögök ezen? mármint oké, én sem voltam felkészülve sok mindenre, de nyilván úgy vagyok vele, hogy mindez kit érdekel, ha aztán majd egy egészséges, kis fosingás Lizike fog boldogítani. Vagy szóljon inkább az ember Anyukája, hogy jaj lányom mennyit szenvedtem veled a 9 hónapban - röhejes. Vagy nem gondolja, hogy mondjuk sok kismama azért nem panaszkodik, mert utólag tényleg tök mindegy hogy van a szülés után pár hét ami esetleg nem oly kellemes? Sok-sok blog van, de még olyanon nem akadtam le, ami tényleg érdekes lenne. Jók azok, ahol leírják, hogy épp mekkora lehet a baba, meg hogy most már hall, lassan lát és kialakul a szeme színe, ezek érdekesek.

Ja volt egy blog, ami mondta viszont, azon jót derültem, hogy most már tényleg sokat panaszkodhat mint kismama, de most már "álljon le vele" :D oki! Ígérem leállok :P

Jön a hétvége..kiságyikó szerelés hajrááá :)